ELVIS BARUKCIC / AFP
Tudomány koronavírus

AstraZeneca: megtalálhatták a vérrögösödés okát

Érdekes preprint (még nem lektorált tanulmány) jelent meg a Research Square portálon az AstraZeneca vakcina által kiváltott immuntrombocitopénia (vaccine-induced immune thrombotic thrombocytopenia, VITT) eseteivel kapcsolatban. A Greifswald Egyetem kutatócsoportja Andreas Greinacher vérrögszakértővel az élen feltárta a VITT, vagyis a csökkent vérlemezkeszámmal társult vérrögképződés mögött rejlő lehetséges folyamatokat, és azt találta, hogy akár a vakcina segédanyaga is hozzájárulhat ahhoz az immunfolyamathoz, ami végül a vérrögösödéshez vezethet.

A szakértő a WebMD-nek azt nyilatkozta, hogy a véleménye szerint amit találtak, az szilárd bizonyíték,

tudományos körökben ez megerősítő bizonyítéknak számít.

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy maga a vérrögképződéses folyamat a heparin nevű véralvadásgátló hatású gyógyszer által beindított heparin-indukált thrombocytopenia (HIT) állapothoz hasonlít, amely során az immunrendszer a heparinnal komplexet alkotó úgynevezett trombocita faktor 4 (PF4) ellen termel antitesteket. Ezek az antitestek a vérlemezkéket arra késztetik, hogy veszélyes rögöket formáljanak az erekben. A vizsgált vakcinázott betegek vérében találtak PF4 antitesteket.

A szakértők a friss kutatásban azt írják, hogy az AstraZeneca oltás összetevői antigén-komplexeket képeznek a PF4-gyel, és ez az egész gyulladásos folyamatot indít el a szervezetben. A kutatás szerint a Vaxzevria EDTA nevű segédanyaga is fokozza a kiserek áteresztőképességét, ami szintén nem szerencsés ebben a helyzetben.

Öngerjesztő folyamat lehet a probléma

Hogy ez mit jelent pontosan? Mindenkinek megvannak az alapvető immunrendszeri folyamatai ahhoz, hogy egy ilyen vérrögképződéses állapot kialakuljon, de normál esetben ezeket a szervezet kordában tartja egy sor olyan ellenőrző folyamattal, ami biztosítja, hogy ne legyen probléma. Ritka esetekben azonban olyan „vihar” alakul ki a testben, amikor az egyik esemény követi a másikat olyan módon, hogy a szervezet ellenőrző folyamatai ezt nem tudják kontrollálni. Vakcina nélkül ez egy autoimmun folyamat, ilyenkor a szervezet „hiperalvadási állapotba” kerül, azaz drámaian megnő az esélye a vérrögök kialakulásának – ha azonban valakit gyorsan kezelnek vele, egy hét alatt rendbe jöhet, mivel ez az állapot egyébként sem tart sokáig. Vakcina nélkül az autoimmun folyamat jellemzően a heparintartalmú vérhígítókra adott válaszként alakul ki, de nagyon ritka.

Kapcsolódó
AstraZeneca: egyes szakértők szerint fél adag vakcina lehet a megoldás a vérrögökre
Elkezdték feltérképezni a lehetséges hatásmechanizmusokat a ritka vérrögképződéses esetek és az oltás között.

A Vaxzevria esetében a folyamatot első lépésben az indítja be, hogy az adenovírus-burok és a vakcina többi összetevője kontaktusba kerül a vérlemezkékkel. A vérlemezkék arról híresek, hogy sérülés esetén a nyílt sebhez „sietnek”, és véralvadással megakadályozzák a további vérzést, részt vesznek azonban még egy sor immunfolyamatban is. Amikor például betolakodót, mondjuk egy baktériumot észlelnek, körbeveszik azt, és kémiai jeleket küldenek az immunrendszer számára.

Amikor egyszerre sok ilyen vérlemezke aktiválódik, ami lehet egy heparinkúra során is, vagy az AstraZeneca oltás után, az immunrendszer nagyon sok ilyen kémiai szignált kap egyszerre. A kémiai szignálok felébresztik a B-sejteket, amelyek elkezdenek masszív mennyiségű antitestet termelni a vérlemezke faktor 4 (PF4) ellen.

A probléma csak az, hogya PF4 feladata egyébként, hogy szabályozza a vérrögösödést. 

A szervezet a vérlemezkék által kiadott kémiai szignálok sokasága miatt azt hiszi, hogy rengeteg patogén van a testben, ami ellen védekezni kell, így túllő a célon annak érdekében, hogy a nem létező patogéneket elpusztítsa. Az antitestek hozzákötnek a vérlemezkékhez, a vérlemezkék fehérvérsejtek termelődését idézik elő.

A segédanyag is ronthat a helyzeten

A folyamat második része az EDTA nevű segédanyaghoz köthető. Az EDTA a Johnson & Johnson vakcinában nem található meg, de Dobson Szabolcs gyógyszerengedélyeztetési szakértő Facebook-csoportjában azt írta, hogy a Szputnyik V-ben igen. Az EDTA miatt a kiserek áteresztőképessége nő, ezzel pedig a PF4 fehérjék és az antitestek által képzett komplexek kikerülnek a vérkeringésbe, és – nagyon ritka esetben – beindítják a gyulladásos folyamatokat, amelyek aztán a vérrögképződéshez vezetnek.

Hauke-Christian Dittrich / POOL / AFP Fiatal nőt oltanak februárban AstraZenecával Németországban.

Greinacher szerint jó megoldás lehet, ha a vakcinában megszabadulnak az EDTA-tól, hiszen ezzel a folyamat egy részét ki lehetne iktatni. A Johnson & Johnson vakcinájában azonban nincs ilyesmi, és ennél is megállapították, hogy előfordulhat a VITT kialakulása. A vérrögszakértő szerint az is előfordulhat, hogy a méret a lényeg: vagyis a többi vakcina esetében méretben kisebb fehérje-vérlemezke komplexek jöhetnek létre, amelyek nem váltanak ki olyan intenzív reakciót a szervezetből.

A szakértő azt is megjegyezte, hogy bár előfordulhat, hogy a nők a hormonjaik miatt hajlamosabbak a VITT-re,

a két nem közötti eloszlás valószínűleg sokkal egyenlőbb, mint ahogy azt először gondoltuk, és ez nem kifejezetten a fiatal nők betegsége.

Ezt igazolják a friss brit adatok is: a The Guardian számolt be arról, hogy április 14-ével bezáróan összesen 168 VITT-esetet regisztráltak, 93 közülük nő, 75 pedig férfi volt. Az életkor is szélesebb, mint korábban hittük: 18 és 93 év közöttiek voltak a páciensek. Közülük 32-en hunytak el, és csupán egy eset volt a második oltás után, a többi esetben a vérrögök az első oltást követően jelentkeztek. A briteknél összesen 21,2 millió embert oltottak be már legalább az első AstraZeneca adaggal, ami azt jelenti, hogy a VITT előfordulása még mindig nagyon alacsony, mindössze 0,00079 százalék az esélye annak, hogy egy beoltottnál jelentkezik, a halálozás esélye pedig 0,00015 százalék.

Érthető, hogy ezek a hírek megingatják az emberek bizalmát a vektorvírusos oltásokban, valójában azonban olyan alacsony kockázatról van szó, hogy az Európai Gyógyszerügynökség továbbra is erősen ajánlja a vakcinákat, egészen egyszerűen azért, mert a koronavírus-fertőzés okozta tünetek sokkal veszélyesebbek. Ezt támasztja alá az Oxfordi Egyetem friss tanulmánya is: a koronavírus-fertőzés esetében nyolcszorosa az esélye a vérrögösödésnek, mint a Vaxzevria beadása után. Sőt, azt is érdemes tudni, hogy a fogamzásgátló tabletta szedése nőknél például átlagosan 0,05-0,12 százalékban okozhat vérrögöt valahol a szervezetben.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.