GABRIEL BOUYS / AFP
Tudomány koronavírus

Az, hogy oltás után történik valami, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az oltás miatt történik

Ahogyan egyre több a vakcinázott ember, úgy szaporodnak meg azok a hírek, amelyek az oltások állítólagos problémás, negatív következményeiről szólnak. Nem feltétlenül kell a konteós síkon gondolkodni, az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös oltásaival kapcsolatban reális kérdésként merült fel a trombózisveszély és a vakcina összefüggése, a helyzetet végül az Európai Gyógyszerügynökség felülvizsgálta, és megállapította: az oltás biztonságos, de még nem sikerült kizárni az összefüggést két ritka vérrögképződéses állapottal.

Kapcsolódó
EMA: az AstraZeneca vakcinája biztonságos, de még nem sikerült kizárni az összefüggést két ritka vérrögképződéses állapottal
A két súlyosabb vérrögképződéses állapotot továbbra is vizsgálják a szakemberek.

Ezek a történetek viszont felvetik a kérdést, hogy egy oltással kapcsolatban mikor lehet ok-okozati összefüggésről beszélni. Jellemzően két dolgot kell ilyenkor megvizsgálni – írja a Mi, érted hasábjain a Gondolatok egy biológustól Facebook-oldal szerzője.

  1. Meg kell vizsgálni azt, hogy létezik-e az a folyamat, amelynek során a probléma, ami jelentkezett, az oltás miatt megtörténhet.
  2. Úgy tudunk következtetni az ok-okozati összefüggésekre, ha megvizsgáljuk, hogy mennyi lenne az oltás nélküli előfordulása az eseménynek az emberek között és megnézzük több van-e az oltás óta, hiszen az előbbi sem nulla.

Azt kell végiggondolni először, hogy 100 millió emberből (az egyszerűség kedvéért) hány elhalálozás, vérrög, cukorbetegség történne amúgy, tehát meg kéne nézni, hogy mennyi a valószínűsége a populációban. A szerző egy elképzelt betegség, a fülleesésitisz segítségével szemlélteti a dolgot: ez egy elég kicsi valószínűségű képzeletbeli esemény, de ez még nem jelenti azt, hogy nem történhet meg, mert ha elég sok emberről beszélünk, mondjuk 100 millióról, akkor lenne is minden nap 2 ember, akin már csak a méltán legendás sárga-zöld csíkos szigszalag segíthet és az is lehet, hogy ez pont egy Algoflex bevétele után történik, vagy egy tehén megfejése után, vagy mikor lámákat etetett az állatkertben.

Ezt átültetve a valóságba és a jelen helyzetre, európai lakosok körében ezer emberből körülbelül 1 kap tüdőembóliát egy év alatt mindenféle oltás nélkül, ezt tudjuk a múltbeli népegészségügyi adatgyűjtésekből. 100 ezer embernél ez 100 eset egy év alatt, vagyis 2 eset egy hét alatt. Ha tehát az oltás után egy héten belül kapott tüdőembóliát nevezünk gyanúsnak, akkor minden százezer beoltott után két ilyen esetet várunk – akkor is, ha az oltásnak semmilyen tüdőembólia-kockázatot befolyásoló hatása nincs.

Gints Ivuskans / AFP

Tehát elég nagy számú oltott ember között biztosan találunk majd olyat, aki az oltás után fog majd ilyentől szenvedni és akkor is szenvedett volna, ha nem kapott volna védőoltást és ezek még tovább módosulhatnak az oltástól eltelt idővel, rizikófaktorokkal, azzal hogy pontosan milyen embóliáról beszélünk. Ahogy az AstraZenecánál is kiderült, két ritka embóliás problémával kapcsolatban egyelőre nem sikerült kizárni az összefüggést.

Persze nagyon könnyű abba a csapdába esni, hogy az időbeli egyezés miatt, ok-okozati összefüggést feltételezünk, főleg, ha egy szerettünkről van szó. Az ember természetes tulajdonsága az, hogy a felelősét keresi a negatív eseményeknek, és azt a legnehezebb elfogadni, ha esetleg olyan dologról van szó, aminek nincs. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem szükséges ezeket az eseményeket megvizsgálni, sőt. Nagyon jó az, hogy ilyenkor vizsgálatok történnek, keresik az ok-okozatot, mert ha van, akkor nem lesz a továbbiakban használható az adott készítmény – írja a cikk szerzője.

Sokszor még a korreláció sem jelent ok-okozati összefüggést: ha azt mondjuk, hogy az emberek fagylalt- és napszemüveg-vásárlási szokásai korrelálnak, vagyis minél inkább esszük a fagyit, annál inkább hordunk napszemüveget, akkor senkit nem lepek meg. Viszont nagyon könnyen belátható, hogy nem a fagyi MIATT hordunk napszemüveget, hanem mert nyár van és a szemünkbe süt a nap – miközben fagyizunk. Tehát egy harmadik (háttér) tényezőtől függ mind a két esemény. Ez könnyű, viszont ha a biológia talajára tévedünk ismét, akkor már ez is, – ahogy az előző is – sok csapdát rejt.

Akár az időbeli egybeesés is lehet teljes véletlen műve.

Az “után” nem “miatt”, de még a korreláció sem feltétlenül “miatt” – foglalja össze a szerző. Fontos, hogy ez nem azt jelenti, hogy biztosan nem, csak azt, hogy nem biztos, hogy igen. Ez azért is lehet különösen fontos, mert oltáskritikus és -tagadó csoportokban az oltások számának növekedésével egyre több az olyan anekdotaszerű megnyilvánulás, amely feltételezi, hogy az oltás után történt kórházi kezelés vagy haláleset mindenképpen a vakcina hibája – ezeket érdemes nagyon nagy kritikával kezelni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.