Hivatalos állásfoglalást hirdetett az Európai Gyógyszerügynökség: az AstraZeneca vakcinája biztonságos, hatékony, de egyelőre nem sikerült kizárni azt, hogy az agyi vénás sinustrombózisos (CVST) és a disszeminált intravaszkuláris koagulációs (DIC) esetek összefüggenek az oltással. Az EMA egyértelmű javaslata az, hogy a vakcina biztonságos, beadható, az esetek nagyon ritkák, viszont javasolja, hogy
Emer Cooke, az EMA ügyvezető igazgatója elmondta: nem találtak megnövekedett trombózisveszélyt a vakcinázottak körében, viszont azon alacsony számú esetben, amelyekben CVST vagy DIC állt fenn, egyelőre nem sikerült kizárni az összefüggést az AstraZeneka oltásával. A vizsgálatokat tovább folytatják, és megfigyelésalapú kutatásokat is szerveznek. Az Európai Unióban azonban már 7 millió, az Egyesült Királyságban 11 millió embert oltottak be a vakcinával, közülük 7-en szenvedtek disszeminált intravaszkuláris koagulációt, és 18-an agyi vénás sinustrombózist. Az EMA trombózisszakértőkkel, a brit Országos Egészségügyi Szolgálattal is együttműködött, és továbbra is folytatja a megfigyeléseket.
Ami a trombózisos eseteket illeti tehát, az EMA nem talált magasabb arányt a beoltottak körében, mint az általános populációban. A két speciális vérrögképződéses esetben pedig tovább folynak a kutatások, addig is a gyógyszerügynökség azt ajánlja, hogy a betegtájékoztatóra és az egészségügyi szakemberek tájékoztatóira is kerüljön rá a figyelmeztetés, valamint az is, hogy milyen tünetekre kell figyelni az oltás után. Mindkét állapot veszélyes ugyanis, de ha időben észreveszik, gyógyítható. „Ezek továbbra is nagyon ritka események, az egészségügyi dolgozóknak viszont tudniuk kell róluk” – mondta Dr. Sabine Straus, a PRAC vezetője, hozzátéve, hogy az eredmények még mindig nem mutatnak egyértelmű kapcsolatot az oltás és a vérrögképződéses állapotok között, de egyelőre kizárni sem sikerült az összefüggést.
Úgy tűnik, hogy a vérrögképződés, különösen a CVST és a DIC gyakoribb a fiatal nők körében, ez sem vehető azonban egyelőre biztosra: könnyen lehet, hogy a különbség a beoltott populációban keresendő, az összefüggés pedig csak esetleges. A szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy mindegyik tagországban más populációréteget oltottak az AstraZenecával, és előfordulhat, hogy egész egyszerűen több volt a beoltott fiatal nő, ezért alakult ki ez az összefüggés. Azt is megjegyezték, hogy az Egyesült Királyságban arányaiban kevesebb CVST- és DIC-esetet jelentettek, ami viszont lehet azért is, mert ott elsősorban az idősebbeket oltották a vakcinával.
Straus azt is megjegyezte, hogy az átlagpopulációban havonta 100 ezer embernél alakul ki vérrög az Európai Unió területén, így tényleg nem lehet azt mondani, hogy a vakcina hajlamosabbá tesz a vérrögképződésre. Sőt, a szakértők szerint a koronavírus okozta betegség megelőzésével még csökkenthet is az esélyen, hiszen a COVID-19 ismert következménye a vérrögképződés. Straus hozzátette, hogy minden vakcina és gyógyszer bevezetésénél jelentkeznek mellékhatások, ezekre számítottak, egyáltalán nem érte meglepetésként őket, hogy a nagyobb populáció beoltásával feltűnnek a kivizsgálandó esetek.
Mivel a COVID-19 egyik potenciális következménye a vérrögképződés, a szakértők azt is vizsgálják, hogy nem a hosszú COVID állhat-e a problémák hátterében. A vérrögös problémákkal küzdő oltottak PCR-tesztje negatív lett, de ez nem zárja ki, hogy a közelmúltban átestek a fertőzésen tünetmentesen, és emiatt alakultak ki a problémáik.
Az EMA szakértői azt is elárulták, hogy a többi vakcina esetében is vizsgálják mind az általános vérrögképződési gyakoriságot, mind ennek a két állapotnak a megjelenését. A konklúzió azonban egyértelműen az, hogy az AstraZeneca vakcinája biztonságos és hatékony, semmi nem indokolja, hogy ne használják. A további eredményekről pedig a későbbiekben beszámolnak.
