A svéd Karolinska Intézet kutatói kimutatták, hogy az emberek nagyjából 20 százaléka él egy olyan genetikai mutációval, aminek hatására sokkal jobban bírja a hideget, mint a többiek – írja a SciTechDaily. Az American Journal of Human Genetics tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint majdnem ötből egy személynek nem található az izmában az α-aktinin-3 nevű fehérje, nekik pedig több az úgynevezett lassú összehúzódású izomrostjuk van – ez az izomfajta sokkal ellenállóbb, energiatakarékosabb, és jobban tolerálja az alacsony hőmérsékletet, mint a gyors összehúzódású izomrost. Ennek köszönhetően ezek az emberek kevésbé érzékelik a hideget, nem olyan fázósak, mint azok, akiknek megtalálható az izomban az α-aktinin-3.
A vázizomzatot alapvetően kétfajta izomrost alkotja: a vörös és a fehér, vagyis a lassú összehúzódású, illetve a gyors összehúzódású. Előbbiek lassabban fáradnak ki, az α-aktinin-3 azonban csak a gyors összehúzódású izomrostokban található meg. Annál a húsz százaléknál, vagyis majdnem 1,5 milliárd embernél, ez a fehérje hiányzik a fehér izmokból, az ezért felelős génmutáció pedig
A Karolinska Intézet kutatói először bizonyították be az ok-okozati kapcsolatot a kettő között: 42 felnőtt, egészséges férfinek kellett a kutatás során 14 Celsius-fokos vízben ülnie egészen addig, amíg 35,5 fokosra nem hűlt a szervezetük. Eközben az izom elektromos aktivitását elektromiográfiával (EMG) mérték, és biopsziát is végeztek a fehérjetartalom meghatározására. A kutatás kimutatta, hogy azok vázizomzata, akiknek nem volt α-aktinin-3 fehérje a szervezetükben, nagyobb arányú lassú összehúzódású izomrostot tartalmazott, hűlés közben pedig sokkal energiahatékonyabban képesek megtartani a testhőmérsékletüket, mint azok, akiknél megvan ez a fehérje.
A kutatók szerint ez a genetikai mutáció előnyt jelenthetett az emberek számára a hidegebb éghajlatra vándorlásnál, ezért lehet az, hogy az emberek majdnem egynegyede rendelkezik vele.
