Gio Giusa
Tudomány

Tíz perc alatt vadult meg az Etna

A vulkán úgy tört ki, mint amikor egy felrázott pezsgőspalackból kihúzzuk a dugót, a változás ijesztő gyorsasággal következett be. Az a szerencsénk, hogy az Etna kürtői átjárhatók, ezért a keddinél pusztítóbb kitörés a tűzhányó tetején nemigen várható. Nagy baj akkor van, ha az oldala hasad fel.

Látványos és ijesztő kitörést produkált kedden késő délután Európa legaktívabb tűzhányója, a 3350 méter magas Etna. Nem sokkal 17 óra után több 100 méter magasra csapó lávaszökőkút tört elő, amit több kilométer magasba jutó vulkáni hamufelhő kísért, a mély morajlás több 10 kilométerre elhallatszott. A lávafolyam a Bove-völgyön keresztül talált utat magának, a környező településekre centiméter átmérőjű kőzetdarabok (lapilli) és hamueső hullott.

Tíz perc alatt kimutatta a foga fehérjét

Személyi sérülés nem történt, a hegy egyelőre megnyugodott. Helyben nyilván komoly ijedtséget okozott, ám utólag azt mondhatjuk, fantasztikus látványt nyújtó, de ártalmatlan kitörés volt. Hosszabb távon azonban rémisztő üzenetet kaptunk arról, milyen gyors változásra képes ez a sűrűn lakott területen fekvő vulkán.

A földrengéseket regisztráló műszerek egy-két órával a kitörés előtt mutatták, hogy a vulkáni működés egyre erősebbé válik, majd a földremegés intenzitása a robbanás előtt 10 perccel meredeken emelkedni kezdett.

Magyarán tíz perc leforgása alatt az addig csak „morgolódó” Etna hatalmas változáson ment keresztül, és szinte a semmiből produkált egy keményebb kitörést

– tudtuk meg Harangi Szabolcs vulkanológus professzortól, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatójától, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetőjétől. Lássuk, mi is történt pontosan.

Veszélyes, mert váratlan

Az Etna aktív vulkán, ami azt jelenti, hogy kürtőiből folyamatosan törnek felszínre a gázok, és napi szinten produkál kisebb-nagyobb lávatűzijáték-kitöréseket. Úgy is fogalmazhatunk, hogy állandó kitörésben van. Nem ritkák a tegnapihoz hasonló heves, robbanásos – úgynevezett paroxizmális – események sem, legutóbb a 2011–2013-as időszakban több mint 50 ilyet regisztráltak, a 2000-es évek legelején pedig még ennél is többet.

A keddi robbanás tehát nem volt különleges esemény, de mindenképpen intenzívebb volt, mint a vulkán jelenleg megszokott tevékenysége. Sokkal inkább a változás sebessége lepte meg a kutatókat, pontosabban szembesítette őket azzal, mennyire nehéz a vulkáni aktivitást előre jelezni.

Kollégáim még az előző napokban is ott dolgoztak a kürtők peremén, semmi jele nem volt annak, hogy mi készül

– emeli ki a 24.hu-nak a professzor.

A gyors és váratlan kitörés magyarázata, hogy az Etna gázokkal és olvadékokkal töltött kürtői és repedései nyitottak, szabad az út a friss, gázokkal teli magma előtt.

Lávahab szállt a magasba

Képzeljük el, hogy megrázunk egy pezsgősüveget, majd kihúzzuk a dugót. Mindenkinek ismerős látvány, ahogy a nyomáscsökkenés hatására ezernyi apró szén-dioxid buborék alakul ki, majd kitör az üveg száján, és „magával rántja” az ital egy részét is. Amint a nyomás kezd kiegyenlítődni, a reakció hevessége is csitul, a pezsgős hab már a palack oldalán folyik le, végül ez is megszűnik. Ugyanezt produkálta kedden a tűzhányó.

Gio Giusa

Az érkező friss magmából a felszín alatt sekély mélységben kiváltak a gázok, a magma „felhabzott”, és ez a lávahab tört több 100 méter magasra, majd a gázokban szegény láva leereszkedett a Valle del Bove völgyében.

A kijutó magma mennyisége nem volt nagy, és a heves robbanásos kitörés nagyjából fél óráig tartott, aztán néhány óráig zajlott még a lávaöntő működés, mielőtt minden visszaállt volna a megszokott szintre. Persze ez nem azt jelenti, hogy túl vagyunk rajta, vége, mindenki mehet a dolgára. Sőt, épp ellenkezőleg. A vulkanológus kiemeli, figyelmeztető jelként kell felfognunk, hogy milyen gyorsan képes megváltozni még egy sokat vizsgált, jól ismert vulkán állapota is. És nem tudjuk, mikor változtatja meg újra az arcát.

A nyitott kürtő jó hír

Másrészt viszont az Etna nyitott kürtői számunkra előnyösek. Már az ókori görögök is úgy vélték, a tűzhányókon keresztül távozik a föld mélyén felgyülemlett energia, és ez nagyjából így is van. A tűzhányó jelen állapotában a tegnapihoz hasonló paroxizmális kitörésekkel „kiereszti a gőzt”, azaz: amíg a kürtők átjárhatók, sokkal pusztítóbb kitörések a vulkán tetején nem várhatók.

Maria Liosa

Baj akkor van, ha a kürtők eltömődnek, odalent pedig a felgyülemlő magmában csak gyűlik és gyűlik az energia: amely erő képes a dugót „kilökni”. Az már jóval durvább következményekkel jár.

A gyakorlatban az Etna akkor jelent igazán nagy veszélyt, ha az oldala hasad fel. Ez bekövetkezhet akár a feszültség felhalmozódásától, de akkor is, ha például egy földrengés meggyengíti a hegy oldalát. Történt már ilyen a szicíliai vulkánnal, és megvan a veszélye, hogy a jövőben is előfordul.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.