Damir SENCAR / AFP
Tudomány

Hosszan recseg még a föld Horvátországban

A nagy területet ért elmozdulás miatt még most is történnek 4-5 magnitúdójú és kisebb, de még mindig érezhető földmozgások, és ez továbbra is jókora veszélyt jelent. Mit tehetünk a földrengések okozta veszély csökkentése érdekében?

December 29-én Magyarország nagy részén is erősen érezni lehetett a horvátországi Petrinya közelében kipattant, 6,4-es magnitúdójú földrengést. Azóta több száz utórengést regisztráltak, néhány közülük hazánkban is érzékelhető volt – a legutóbb január 6-án egy 5,3-as. Délnyugati szomszédunkban már tavaly márciusban is volt egy erős földrengés, ami komoly károkat okozott Zágrábban, majd decemberben jött az újabb pusztító földmozgás, mindez pedig a laikusban több kérdést is felvet.

Mi történt Horvátországban, miért történt egy évben két ilyen nagy földmozgás? Meddig tart még? Hogyan védekezhetünk a földrengések pusztítása ellen? Dr. Harangi Szabolcsot, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének professzorát kérdeztük.

Jelezték, hogy várható

A dinári térség nyomás alatt van, amit az Adriai-mikrolemez északkelet irányú mozgása okoz. Ha ránézünk Horvátország földtani térképére, rengeteg törésvonal rajzolódik ki, ezek közül számos jelenleg is aktív, ami azt jelenti, hogy az összenyomás miatt a kőzettestben felhalmozódó feszültség e törésvonalak mentén történő elmozdulásokkal vezetődik le. Csinálhatunk erre egy egyszerű kísérletet: rakjunk satuba egy deszkadarabot és növeljük az összepréselő nyomást. Előbb utóbb törések mentén elmozdulást fogunk tapasztalni – ha a deszkadarabban vannak már korábbi vágások okozta gyengeségi síkok, akkor az elmozdulás azok mentén fog történni.

A földrengés-veszélyeztetettség felmérésben tehát kulcsfontosságú, hogy az aprólékos geológiai térképező munka feltárja ezeket az egykori törésvonalakat. A másik fontos feladat, hogy időben visszamenőleg is tudjuk, e törésvonalak mentén mikor és milyen mozgások történtek, illetve a történelmi időkben hol pattantak ki földrengések. A geológus és geofizikus munkája itt ér össze és ez alapján tudják előre jelezni, hogy mi várható a jövőben.

Márciusban egy Zágrábtól északra lévő, délkelet felé dőlő törésvonalon történt egy feltolódás, míg decemberben a petrinyai vetőzóna mentén oldalelmozdulás zajlott. A gyors egymásutániság mondhatni a véletlen műve, nincs közvetlen kapcsolat közöttük. A szakemberek a fent leírt tudás alapján mindkét térségben jelezték, hogy várható már egy 6-os erősségű földrengés, és az elmozdulás iránya, vagyis a földrengést kiváltó fészekmechanizmus is előre megjósolható.

Damir SENCAR / AFP

Magyar kutatók (Horváth Ferenc, Bada Gábor, Fodor László és Grenerczy Gyula) dolgoztak ki számos mérési adat alapján egy úgynevezett feszültségtérképet, ami a tágabb térségünkre adja meg a kőzettestekre ható maximális feszültségirányt. A horvát szakemberek is ezt használják, és részben ennek segítségével érthető meg, hogy a felismert törésvonalak mentén milyen mozgás várható. A két földrengést más kőzetelmozdulás váltotta ki, és ez a földrengések kipattanási mintázatában is tükröződik.

A petrinyai földrengés egy nagyobb sík menti elmozdulást okozott, ezért itt az utórengések is sűrűbbek és nagyobb erejűek.

Komoly mozgások lesznek még

De miért reng még mindig a föld, és meddig fog tartani? A két kőzetlemez egymásnak préselődésével felgyülemlett energia általában egy vagy több nagy rengéssel szabadul fel, majd ezt követik a kisebb és egyre ritkább földmozgások egészen addig, míg a kőzettest ismét nyugalomba kerül. Vannak arra matematikai modellek, hogy a főrengést követő utórengések nagysága és száma exponenciálisan csökken, de ennek mintázata szinte minden egyedi esetben más és más. Ahogy a vulkánkitörések is egyediek, úgy a földrengések esetében is ezt tapasztaljuk még akkor is, ha általánosságban vannak hasonlóságok.

A petrinyai földrengés december 28-án jelentős, 5,2-es földmozgással indult, majd egy nappal később következett az eddigi legerősebb, a 6,4-es rengés, ami a főrengésnek tekinthető.

A rengések epicentruma szépen kirajzolja, hogy a petrinyai vetőzóna milyen széles sávban érintett, a műholdas radarképek alapján azt is látjuk, jelentős elmozdulások is történtek, sőt ezek még január első hetében is folytatódtak. A nagy területet ért elmozdulás miatt még most is történnek 4-5 magnitúdójú és számos kisebb, de még mindig érezhető földmozgások.

Ez további veszélyt jelent a lakosságra és további károkat okozhat az emberi létesítményekben

– emeli ki Harangi Szabolcs.

MTI / EPA / Antonio Bat Földrengésben megrongálódott ház helyreállításán dolgoznak a Petrinja közelében fekvő Strasnik faluban 2021. január 4-én.

Moho-felület

A petrinyai térségben korábban is voltak már erős földmozgások, nem meglepő, hogy évszázadonként egy-két nagy, 5-ös magnitúdót meghaladó földrengés is kipattan. 1909-ben zajlott a Kupa-völgyi földrengés, aminek magnitúdója szintén 6 körüli volt. Ennek a tudomány szempontjából is különleges kapcsolódása van: Andrija Mohorovičić horvát meteorológus és geofizikus rögtön összegyűjtött minden adatot és vizsgálta a földrengés okozta talajgyorsulást, valamint a földfelszín alatti rengéshullám terjedési sebességét.

A hullámok terjedési sebessége a kőzetek sűrűségétől függ, Mohorovičić számításai alapján pedig arra lett figyelmes, hogy a földrengéshullámok sebessége egy bizonyos mélység után jelentősen nagyobb lesz.

Értelmezése szerint ez a változási felület a földkéreg és a földköpeny határa, ahol jelentősen különböző kőzetek találkoznak

– mutat rá Harangi professzor. A tudomány azóta is Mohorovičić-felületnek, vagy egyszerűen Moho-felületnek nevezi ezt a fontos földövezethatárt.

E kis kitérő is jelzi, hogy Horvátország északi térsége földrengések szempontjából aktív és veszélyes terület, ahol viszonylag gyakran várható 6-os magnitúdót is elérő vagy meghaladó rengés. A veszélyes jelző egyáltalán nem túlzás tekintve, hogy a földrengések kipattanásának idejét nem tudjuk előre jelezni – azért persze tehetetlenek sem vagyunk, geológus és geofizikus szakemberek munkája nyomán fel lehet erre készülni.

Mit tehetünk?

„A tudomány az egyetlen fogódzkodónk a jövőbeli természeti veszélyekkel szemben” – hangsúlyozza a szakember. A geológusok és geofizikusok munkája vezet oda, hogy felismerjük és értelmezzük azokat a természeti eseményeket, amik veszélyt jelentenek a térségben élőkre. Ilyenek a földrengések, a vulkánkitörések vagy földcsuszamlások. A földtudományi kutatások segítenek jobban megismerni e folyamatokat és előre jelezni, hogy bizonyos területeken mekkora valószínűséggel várhatók ilyenek.

E munkában térségünkben élen járnak a magyar szakemberek, a földrengések kipattanási helyének gyors és nagy pontosságú azonosításában például Bondár István módszere kiemelkedő szerepet kap, amit szerte a világon használnak. A földrengés veszélyeztetett területek kijelölése ezeken az aprólékos kutatómunkákon nyugszanak.

Mit tehetünk ellenük?

Napra pontosan nem tudjuk előre jelezni, hogy mikor történnek ilyen veszélyeket jelentő természeti események, azonban a tudás kulcskérdés

– fogalmaz Harangi Szabolcs. Erre alapozva lehet felkészülni, földrengések esetén figyelembe venni ezt az építkezés során, felkészíteni a lakosságot, hogy mit kell ilyenkor tenni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.