Tudomány

Az FSME-vírus fertőzés lefolyása

Az FSME-vírust, azaz a kullancsencephalitist okozó vírust – ahogy neve is mutatja – a kullancsok terjesztik. A fertőzés gyakran közvetlen érintkezés hatására alakul ki, igaz, más típusú kullancsok által terjesztett megbetegedésekről is tudunk.

Ha a „klasszikus” fertőzést vesszük, ilyenkor a kórokozó az ízeltlábú váladékán keresztül jut be a szervezetbe. A fertőzés nem azonnal a vérszívás megindulását követően alakul ki, az élősködő ugyanis a befúrás utáni egy-két órában még csak szívja a vért. Ekkor potenciálisan veszélyes „nyála” még nem kerül be a véráramba.

A probléma akkor kezdődik, amikor a parazita elkezdi visszaöklendezni a korábban kiszívott vért, azzal együtt pedig a potenciálisan fertőzött váladékát is – éppen ezért fontos, hogy a belénk fúródott kullancsot minél előbb észleljük, illetve eltávolítsuk. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a vírus bejutása sem feltétlenül jelenti azt, hogy súlyos állapot fog kialakulni az embernél.

Nem úgy csíp a kullancs, ahogy azt sokan gondolják
Pontosabban nem is csíp - de akkor mit csinál? Miért veszélyes a kullancs, hogyan támad és hányféle betegséget hordozhat? Kérdések és válaszok.

A betegség első fázisa, amely a vérszívás után nagyjából egy héttel kezdődik, olyan, mint az influenza: lázzal, rossz közérzettel, fej- és izomfájdalommal jár. Jobb esetben az immunrendszer legyűri a kórokozót, viszonylag kis arányban azonban – egy átmeneti tünetmentes időszakot követően a második szakasz is elkezdődhet. Ezt már jóval súlyosabb tünetek kísérik, a vírus ugyanis a központi idegrendszert támadja meg, agyvelőgyulladást idézve elő. A halálozás így is viszonylag alacsony, nagyjából 0,5-1 százalékos, a túlélőknél viszont maradandó problémák, így vállövi izomsorvadás vagy bénulás alakulhat ki.

A fertőzésre nem ismer a tudomány célzott gyógymódot, az orvosok csupán a tüneteket képesek enyhíteni. Ugyanakkor,

az FSME-vírus ellen van igen hatékony, rendkívül biztonságos vakcina, amelynek köszönhetően az utóbbi évtizedekben látványosan sikerült visszaszorítani a megbetegedéseket Európa szerte.

Az FSME-vírus sok más kórokozóval ellentétben nem egy-egy specifikus csoportot, például egy konkrét korosztályt érint, ennek ellenére beszélhetünk fenyegetettebb emberekről. Kutatások alapján a diagnosztizált betegek több mint ötven százaléka a felnőttek közül kerül ki, és minél idősebb korcsoportról van szó, annál súlyosabb formában jelenhet meg a betegség. Emellett a vírus elsősorban azon természetjárókat veszélyezteti, akik nincsenek beoltva, nem védekeznek a kullancsok ellen, vagy nem ellenőrzik rendszeresen, nem tapadt-e meg rajtuk egy-egy élősködő.

Érdemes azt is kiemelni, hogy a kullancsok fertőzöttsége is fontos szempont a fenyegetettség felmérésekor: az ország nyugati és délnyugati részein, illetve az Északi-középhegységben például jóval több a vírushordozó ízeltlábú, ami ezeken a területeken a megbetegedés kockázatát is növelheti.

Szponzorált tartalom

A cikk a Pfizer támogatásával készült. A cikk forrásául szolgált: Lars Lindquist, Olli Vapalahti: Tick-borne encephalitis. Lancet. 2008 May 31;371(9627):1861-71. doi: 10.1016/S0140-6736(08)60800-4. D. Amicizia at al. Epidemiology of tick-borne encephalitis (TBE) in Europe and its prevention by available vaccines. Human Vaccines & Immunotherapeutics 9:5, 1163–1171; May 2013; illetve Zöldi, V., Juhász, A., Nagy, C., Papp, Z., & Egyed, L. (2013). Tick-borne encephalitis and Lyme disease in Hungary: The epidemiological situation between 1998 and 2008. Vector-Borne and Zoonotic Diseases, 13(4), 256-265. https://doi.org/10.1089/vbz.2011.0905.

Kiemelt kép: Patrick Pleul /dpa-Zentralbild /ZB

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.