Tudomány

Ezért olyan nehéz a sötét, hideg reggeleken felkelni

Korábban a témában:

A Northwestern Egyetem kutatói muslicákat vizsgáltak azért, hogy rájöjjenek, miért is olyan nehéz felébredni a hideg, sötét téli reggeleken – írja a kutatócsoport az EurekAlerten közzétett sajtóközleményében. A neurobiológusok felfedeztek egy „hőmérő idegkört” az állatok agyában, ami akkor „kapcsol be”, ha a számukra ideális alá esik a hőmérséklet, és gátolja az éberségért és az ébredésért felelős agyi aktivitást.

„Ez segít megmagyarázni, mind a muslicáknál, mind az embereknél, hogy miért olyan nehéz felkelni a téli reggeleken” – mondta a kutatásban résztvevő professzor, Marco Gallio. „A muslicák tanulmányozásával megérthetjük, hogy a hőmérséklet miért olyan fontos az alvás szabályozásában.”

A szakértők az ecetmuslicákon (Drosophila melanogaster) végzett kutatásaikat a Current Biology tudományos folyóiratban publikálták.

A muslica esetében a hidegérzékelő receptorok a csáp végén találhatók, és az állat komfortzónáján kívül, 25 Celsius-fok alatt aktiválódnak. A kutatók azonosították ezeket a neuronokat, és követték az általuk küldött jelet egészen egy kis csoport agyi idegsejtig, amelyek egy nagyobb rendszer részei – ez a rendszer pedig az alvás és az aktivitás ritmusát szabályozza. Amikor a hideget érzékelő idegkörök aktívak, a célsejtek, amelyek általában reggel kezdenek el aktívan működni, leállnak.

Kép: Getty Images

Az ecetmuslicák egyébként klasszikus modelljei a cirkadián ritmusnak, nagyon jól lehet ilyen témájú kutatásokat végezni rajtuk. A cirkadián ritmus, vagyis a szervezet biológiai órája egy olyan komplex rendszer, ami nagyjából minden pihenéssel és aktivitással kapcsolatos rendszeres tevékenységünket kontrollálja hormonokon és az idegrendszeren keresztül. A mostani kutatás egyik legfontosabb eredménye az, hogy

a külső körülmények hogy tudják befolyásolni a cirkadián ritmus változását. 

A kutatók szerint az ecetmuslicákhoz hasonlóan az emberek is érzékenyek mind a fény, mind a hőmérséklet változására, ezért a mostani eredmények megmagyarázhatják, hogy miért kelünk fel olyan nehezen a hideg, sötét téli reggeleken.

Ajánlott videó mutasd mind

Mérő László: Úgy döntöttünk, hogy elhisszük a történetet a vírusról

Még ha csak vaklárma is a magyarországi koronavírus-járvány, akkor is rengeteg haszna van a védekezésnek, állítja Mérő László matematikus, pszichológus. A professzor lapunknak arról is beszélt, hogy Orbán szélkakas, és 2022-ben megbukik, de szó volt a távozó indexesek előtt álló lehetőségekről is.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.