Tudomány koronavírus

Koronavírus: ezektől az országoktól érdemes tanulni

Az új koronavírus elképesztő gyorsasággal terjed világszerte, egyes térségek azonban viszonylagos biztonságban vannak. Izlandon például a gyors tesztelés, Dél-Koreában pedig az átláthatóság hozhattak pozitív eredményeket a vírussal szembeni védekezésben.

A COVID-19-járvány április 15-én már a világ 185 országában, illetve régiójában van jelen, eddig összesen közel 2 millió megbetegedést és 126 ezer halálesetet regisztráltak. Az új koronavírus számos országban, így az Egyesült Államokban, Olaszországban és Spanyolországban is súlyos krízist idézett elő, bizonyos területeken viszont meglepően alacsony az esetszám. Bár a kórokozó terjedésére a földrajzi, társadalmi, illetve gazdasági tényezők is nagyban hatnak, nem kérdés, hogy a járványra adott reakciók is kulcsfontosságúak.

Izlandon mindenkit le akarnak tesztelni

Izlandon eddig megközelítőleg 1700 COVID-19-betegről tudni. Az ország földrajzilag és népsűrűségét is tekintve szerencsés helyzetben van, egy ilyen területen a járvány jóval nehezebben terjed, mint egy sűrűn lakott országban. Ez azonban önmagában nem adhat magyarázatot Izland eddigi sikerére: az ország a teszteléssel is nagyban hozzájárult az új koronavírus megfékezéséhez.

Izlandon a kórokozó már február elején felütötte a fejét – a korai megjelenés nem meglepő, hiszen az idegenforgalom igen jelentős a szigeten. A hatóságok hamar felismerték, hogy az átfogó tesztelés elengedhetetlen a terjedés pontos felméréséhez, a deCode Genetics vállalattal összefogva így megkezdték a lakosság széles körű vizsgálatát.

Izlandon már mostanra kimagaslóan nagy arányban tesztelték a lakosságot, de a cél az, hogy idővel mindenkit megvizsgáljanak.

Ez nem csak azért elengedhetetlen, mert a széles körű szűréssel gyorsan el lehet zárni a fertőzötteket, ezzel akadályozva meg az átadást. A tesztelés azért is fontos, mert a minták elemzésével olyan információkhoz juthatnak hozzá, melyek a világ más pontjain is értékesnek bizonyulhatnak.

Új-Zéland nem habozott

Egy sok szempontból hasonló területen, Új-Zélandon is biztatóak az eddigi adatok. A turizmusában szintén kiemelkedő, alacsony populációjú, de nagy területű szigetországban nagyjából 1400 megbetegedést rögzítettek. Új-Zélandon február végén azonosították az új koronavírust, a korai és agresszív intézkedéseknek köszönhetően ugyanakkor hamar lassítani tudták a terjedést.

Az országban az utóbbi napokban több a napi gyógyult, mint az újabb páciens.

Új-Zélandon a beutazókat már március elejétől kéthetes karanténra kötelezték, 19-én pedig lezárták a határokat. A szakértők szerint ezeket az intézkedéseket még azelőtt meghozták, hogy a csoportos megbetegedések elindultak volna – valószínűleg ezért is bizonyultak olyan sikeresnek.

Új-Zélandon komolyan veszik a kijárási korlátozást. Fotó: Sanka Vidanagama /NURPHOTO /AFP

Az országban a tájékoztatásra is hatalmas hangsúlyt fektettek, és a fizikai távolságtartást, illetve a lakhelyek elhagyását is szigorú rendelettel szabályozták. Eközben a hazai és külföldi munkavállalóknak is biztosítottak anyagi támogatást, ezzel is segítve az otthon maradást. A helyi hatóságok bíznak benne, hogy egy hónap múlva elkezdhetik enyhíteni a járványügyi korlátozásokat.

Dél-Koreában az átláthatóságon van a hangsúly

Dél-Koreában az intenzív kínai kapcsolatok miatt korán megjelent az új koronavírus, és az esetszám is viszonylag magas, jelenleg több mint 10 ezer betegről tudni. A hatóságok átláthatósággal igyekeztek reagálni a krízisre, a törekvések pedig meghozták gyümölcsüket: úgy tűnik, itt is sikerült megfogni a terjedést.

Dél-Koreában bőséges mennyiségű teszt állt rendelkezésre, a vizsgálatokat pedig számos helyszínen, bárki számára biztosítják a nap 24 órájában. A tesztelés azonban egy ilyen népes országban önmagában nem lenne elég, ezért a hatóságok a lakosság tájékoztatására is komoly hangsúlyt fektetnek.

Az új fertőzötteket példátlan monitorozás alá veszik, még térfigyelő kamerákkal is igyekeznek rekonstruálni mozgásukat. A személyiségi jogok védelme miatt az egyes betegek egy szám alapján válnak azonosíthatóvá, ennek segítségével viszont már könnyen lekövethető, kikkel léphettek érintkezésbe.

A releváns adatokat, például hogy egy fertőzött merre utazott, és melyik széken ült a vonaton, mindenki számára elérhetővé teszik, így bárki ellenőrizheti, hogy lehetett-e kontaktusban koronavírusos pácienssel.

Az információ-megosztáshoz egy telefonos alkalmazást is kifejlesztettek, amely még értesítést is küld a felhasználóknak, ha fennáll a fertőzés kockázata.

Németországban az egészségügy a kulcs

Több mint 132 ezer esetével Németország a legfertőzöttebb területek egyike, az országban viszont a halálozási arány igen alacsony, csupán 2,6 százalék. Bár a COVID-19 pontos halálozási rátája még nem ismert, az eddigi tapasztalatok alapján 3 százalék fölöttinek tűnik – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) például 3,4 százalékosra becsüli.

Izolációra készítenek fel egy kórtermet egy németországi kórházban. Fotó: Sebastian Gollnow /DPA  /AFP

Németországban az átfogó tesztelés szintén kulcsfontosságú volt, a vizsgálatokban az állami intézmények mellett a speciális helyi viszonyok miatt a magáncégek is bekapcsolódhattak. Ez hozzájárult a betegek szűréséhez, a halálozási ráta alacsonyan tartásában kevésbé segített.

Németország esetében a kulcs az egészségügy: kevés olyan terület van a világon, ahol arányaiban ilyen sok lenne a kórházi ágy.

A HealthSystemTracker adatai alapján az országban ezer lakosra 8,1 kórházi és 6,1 intenzív ágy jut – összehasonlításképp: Olaszországban az arány 3,2; illetve 2,6. Németországban régóta jelentős pénzt fordítanak az egészségügyre, a rendszerben pedig rengetegen dolgoznak. A fejlett egészségügyet ennek köszönhetően kevésbé terhelte le a járvány, nem úgy, mint például Olaszországban.

Tajvannak már volt tapasztalata

A 2003-as SARS-járvány Tajvanon okozta az egyik legnagyobb problémát, a COVID-19 esetében azonban más a helyzet: eddig kevesebb mint 400 esetről tudni a szigetországon. Úgy tűnik, épp a SARS-szal kapcsolatos tapasztalatok segíthették Tajvant a védekezésben.

A helyi egészségügy készen állt egy újabb járványra, a hatóságok pedig a legtöbb országgal ellentétben már az első esetnél pontosan tudták, milyen lépéseket kell meghozni a védekezés érdekében.

A tesztelés, a tömegrendezvények tilalma és a határlezárások hamar megtörténtek, az arcmaszkok gyártását növelték, a lakosságot pedig már a kezdetektől kielégítően tájékoztatták.

Egyes szakértők azt sem zárják ki, hogy Tajvan egyedi politikai helyzete is segített a koronavírus elleni harcban. A szigetet Kína egyik saját tartományának tekinti, a terület így nem is tagja az ENSZ-nek, tehát a WHO-nak sem. Bár Tajvan és a szervezet között van kommunikáció és információátadás, egy járvány esetén a tagság hiánya megnehezítheti a tajvani hatóságok dolgát. Ez azzal járt, hogy Tajvan egy idő után már nem is igazán vette figyelembe a WHO ajánlásait, és a saját tapasztalatai alapján igyekezett kezelni a helyzetet – úgy tűnik, eredményesen.

Kiemelt kép: Ken Satomi / YOMIURI /AFP

Ajánlott videó

Olvasói sztorik