Ahogy korábban mi is megírtuk, két napot töltött el, például a Széchenyi fürdőbe is ellátogatott Magyarországon egy amerikai és egy ecuadori egyetemista, akik Milánóban tanulnak, és akiknél utóbb kimutatták az új koronavírust. A diákok Bécsből érkeztek, majd Prágába utaztak tovább.
Az ügyről kedden, egy sajtótájékoztatón árult el további részleteket Müller Cecília országos tisztifőorvos. Szerinte a fő feladat most annak felmérése, hogy milyen útvonalon, milyen eszközzel közlekedtek a diákok, mit csináltak, hol szálltak meg, illetve kikkel kerülhettek szoros kontaktusba. Az országos tisztifőorvos hozzátette: ha a diákok magyarországi tartózkodásuk idején nem mutatták a tüneteket, rendkívül alacsony a valószínűsége, hogy a környezetükben újabb beteget találjanak. Emellett azt is kiemelte, hogy igen érzékeny vírusról van szó, amely a környezetben csak nagyon rövid ideig képes fennmaradni, terjedéséhez pedig élő szervezetre van szüksége.
A vírus fennmaradásáról, terjedéséről, illetve a hasonló helyzetben szükséges lépésekről Dr. Kemenesi Gábort, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának virológusát kérdeztük.
Fel kell mérni a kapcsolataikat
A szakértő szerint a fertőzött személyek esetében a contact tracing (kapcsolatfelderítés) segítségével mérhető fel, hogy kiknek adhatták át a kórokozót. Kemenesi Gábor kiemelte, jelen helyzetben különösen fontos, hogy a lányokkal közvetlenül érintkezők mellett azokat is megtalálják, akik ezen személyekkel léptek kontaktusba. Az érintettek azonosítását követően elkülönítésre, illetve tesztelésre van szükség, Magyarországon feltételezhetően otthon maradásra kérik majd a potenciális betegeket.
Elképzelhető ugyanakkor, hogy a lányok a vírust nem csak velük szorosabb érintkezésben lévő személyeknek adták át – akár egy zsúfolt szórakozóhelyen is nőhet a fertőzés kockázata.
Nem véletlen, hogy a kutatók, köztük mi is, sorra mondják le a konferenciákat. Azok az események egy járvány során, amelyek olyan embereket hoznak össze, akik egyébként sosem találkoznának, járványügyileg kockázatosak”
– nyilatkozta a 24.hu-nak Kemenesi Gábor. Ha egy ilyen környezetben terjed a betegség, utóbb nagyon nehéz visszakövetni, a szakértő ezért is tartja fontosnak, hogy komolyan vegyék a mostani esetet.
Sok a bizonytalanság
A virológus szerint egyelőre nem tudni, hogy a tünetmentesek, illetve az enyhe tüneteket produkáló betegek mennyire fertőznek, már ha fertőznek egyáltalán. Éppen ezért a szakértő úgy gondolja, hogy érdemes körültekintően eljárni az ügyben – véleménye szerint erre a kapacitás is adott Magyarországon.
Ami a vírus életben maradását illeti, szintén sok a bizonytalanság: órákról, de akár napokról is beszélhetünk.
A rokon humán koronavírusokról tudjuk, hogy valamelyik néhány óráig él túl, valamelyik néhány napig. Ehhez még hozzájönnek a változó környezeti körülmények
– mondta a 24.hu-nak Kemenesi, hozzátéve, hogy a kérdés megválaszolásán rengeteg kutató dolgozik.
A szakértő kiemelte: bár a köznyelvben „élő” vírusokról beszélünk, tudományos értelemben a vírusok nem élő szervezetek. Amikor a vírusok felszínén található, a fertőzéshez szükséges tüskefehérje tönkremegy, már nem képes fertőzni, innentől halottnak tekinthető. A kórokozók a páratartalomra, az UV-sugárzásra, különféle zsíroldó szerekre, kiszáradásra és egyéb tényezőkre lehetnek érzékenyek.
A koronavírus olyan folyadékcseppekkel terjed, amikben jelen van a kórokozó. A vírus az alsó légutakban szaporodik, majd a köhögési váladékkal, a felszabaduló apró cseppek révén jut ki a szervezetből.
Az, hogy egy fertőzött személy milyen gyorsan képes átadni a betegséget, számos faktortól függ, többek közt az illető immunrendszerétől, genetikájától, magától a vírustól, de akár az érintett foglalkozásából is. Egy egészségügyi ápoló vagy orvos munkájából adódóan például hatékony terjesztő lehet – ezt a SARS esetében is megfigyelték.
Az Egyesült Államokban, Washington államban valószínűleg hetek óta észrevétlenül terjed a vírus, a virológus pedig úgy véli, hogy Magyarországon is előfordulhat hasonló. Az olaszországi gócpont miatt Európa-szerte egyre több a behurcolt beteg, akár Magyarországra is érkezhettek így fertőzött személyek. Kemenesi Gábor szerint az is elképzelhető, hogy a kórokozó úgy van jelen hazánkban, hogy eddig nem produkált tüneteket, így maradhatott azonosítatlan.
Kiemelt kép: Getty Images
