Tudomány

Évtizedes elmélet dőlt meg az allergiáról

Korábban a témában:

1989-ben David Strachan kutató megfigyelte egy 17 ezer fős angol mintán, hogy azok a fiatalabb gyerekek, akik nagyobb családban nőnek fel, ritkábban mutatnak súlyos allergiás tüneteket, mint a nagyobb család idősebb gyerekei, vagy azok, akik kisebb családban nőnek fel. Strachan feltételezte, hogy ez azért lehet, mert ezek a gyerekek gyakrabban találkoznak a később allergiát okozó anyagokkal, kevesebbet mosnak kezet, és többet érintkeznek kórokozókkal, mint az idősebb gyerekek és a kis családban élők. A kevésbé higiénikus életmód arra tréningezte a gyerekek immunrendszerét, hogy ellenállóbbá váljon a fertőzésekkel és az allergiákkal szemben. Ezért hívják ezt az elméletet higiénia hipotézisnek – írja a Science Alert.

Csakhogy most kiderült, hogy részben hamis lehet az elképzelés: a kórokozók által okozott fertőzések és az allergia kialakulása nem hozható összefüggésbe. Nagyobb dán, finn és brit kutatások kimutatták, hogy a fertőzéseknek nemhogy nincs közük az allergiához, de még elő is segíthetik az asztma kialakulását, már ami bizonyos vírusos fertőzéseket illet.

A higiénia hipotézis tehát megbukott, viszont volt benne igazság akkor, ha azt nézzük: a gyereknek jót tesz, ha más kórokozókkal érintkezik.

Utóbbiak, vagyis az emberi szervezetre veszélytelenebb baktériumok és gombák ugyanis tényleg elősegíthetik azt, hogy az immunrendszer gyorsabban és hatékonyabban fejlődjön, főleg gyerekkorban – ha a gyerek nem extra steril környezetben nő fel, és van lehetősége ezekkel a mikrobákkal találkozni, az nagyban elősegítheti az egészséges immunrendszer kialakulását. A városi környezetben azok, akik közelebb élnek valamilyen természetes élőhelyhez (parkhoz, erdős részhez, sokat vannak udvaron), rendszerint egészségesebbek, alacsonyabb a vérnyomásuk, és az asztma, valamint a különböző allergiák előfordulása is ritkább náluk. Ez szakértők szerint azért lehet, mert több olyan kórokozóval találkoznak, amelyek nem humán patogének, és így az immunrendszerük könnyebben képes megkülönböztetni a tényleg ártalmas kórokozókat az olyan pollenektől vagy egyéb anyagoktól, amelyek teljesen ártalmatlanok, mégis allergiát válthatnának ki.

Kép: Getty Images

Szakértők szerint ehhez a legfontosabb az, hogy a gyerekek természetközeli életmódot folytassanak, gyakran legyenek a természetben, és minél sokszínűbb ökoszisztémával érintkezzenek. Számíthat még az is, hogy a baba születése után anyatejet fogyaszt-e, mivel ezek a gyerekek később egészségesebb mikrobiommal rendelkeznek, ami szintén védi őket az allergiákkal szemben.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.