Az első aggasztó hírek decemberben kezdtek szivárogni, majd egyre sűrűsödni Kínából: egy új, eddig ismeretlen vírus alakult ki és terjed szélsebesen az ázsiai országban, mára több szomszédos államban is megjelent. Feltételezhetően Vuhan város egy állatpiacán fejlődött ki, innen az elnevezése: vuhan-koronavírus (a koronavírusok ezen kórokozók egyik rendszertani családját alkotják).
– mondta kérdésünkre Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa.
Naprakész, hivatalos adatokkal azért nem rendelkezünk, mert a helyzet a szó szoros értelmében óráról órára változik, illetve a rendszer lomhasága okán a kínai hatóságok nem remekelnek az információközlésben. Mire cikkünk megjelenik, fenti „statisztika” már minden bizonnyal elavult lesz.
A SARS kistestvére
Ha meg akarjuk érteni, hogy eddigi ismereteink szerint mivel is állunk szemben, ahhoz 2003-ig kell visszatekintenünk. Egészen addig a koronavírusokat némi orrfolyást kiváltó, jelentéktelen kórokozónak tekintették, mígnem a SARS-koronavírus komoly világjárványt robbantott ki.
Természetben előforduló elődjét egy denevérfajban azonosították, innen mutálódott emberről emberre terjedő variánssá Kínában egy úgynevezett köztesgazda segítségével. Pár hónap leforgása alatt a világ 37 országába jutott el, összesen több mint 8000 embert fertőzött meg, mortalitása pedig csaknem elérte a rendkívül magasnak számító 10 százalékot. Ez volt a modern kor első igazi világjárványa. Genomjának megismerése révén tudjuk, hogy a SARS „kistestvérével” állunk szemben:
Ez is tüdőgyulladásra utaló tünetekkel jár, idős, beteg, legyengült szervezetre lehet végzetes, a halált többszervi elégtelenség okozza
– fogalmaz a 24.hu-nak a szakember.
Csak idő kérdése volt
Létrejötte az embernek köszönhető, pontosabban annak az életmódnak és azoknak a körülményeknek, amelyeket mi magunk alakítottunk ki. Gyorsan kiderült ugyanis, hogy a vuhan-vírus elődje is a patkósorrú denevérek családjába tartozó ázsiai denevérfajokban található, valószínűleg innen jutott egy eddig ismeretlen köztesgazdába, majd emberbe. Közben folyamatosan változott, míg decemberben megjelent az a változat, amit már emberek is könnyedén, cseppfertőzéssel átadnak egymásnak – ez utóbbit nevezik gazdaváltási eseménynek.
Mindez a közép-kínai Vuhan egy állatpiacán történt. Ne úgy képzeljük el, mint a monori kisállatvásárt, Kínában ez hatalmas, emberekkel és állatokkal dugig zsúfolt területet jelent, fajok ezret adják-veszik.
A szakember kiemeli: az ilyen környezet valódi olvasztótégely, kiváló lehetőséget biztosít a vírusoknak a gazdaváltásra, és a SARS-világjárvány óta tudjuk, az újabb hasonló kórokozó megjelenése csak idő kérdése. Szerencsére azonban a világ ma már sokkal felkészültebb.
Eljut Európába is
Rengeteg a nyitott kérdés, a fentieknél több tényszerű megállapítást még nem tehetünk, inkább nézzük a közeli jövőre vonatkozó kilátásokat. Ahogy a vírus nem állt meg Kínában – mára elérte Japánt, Dél-Koreát, Thaiföldet, a Fülöp-szigeteket, és az Egyesült Államokban is van egy beteg –, úgy fog szinte biztosan elterjedni világszerte, így Európában is.
Magyarország ilyen esetekben általában nem tartozik a közvetlenül érintett országok közé, de természetesen nem zárhatjuk ki, hogy hazánkba is eljut. Jelenleg nagyon nehéz bármit is jósolni
– jegyzi meg Kemenesi Gábor.
Jókora aggodalomra ad okot, hogy január 25-én kezdődik a kínai holdújév: eszméletlenül sok ember fog összejönni, világszerte tömegek lendülnek mozgásba – paradicsomi körülményeket teremtve ezzel a vírusok terjedésének.
A WHO-n a világ szeme
A jó hír, hogy 22-én összeül az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészbizottsága, amely kihirdetheti a „nemzetközi figyelmet érdemlő közegészségügyi vészhelyzetet”. Sőt, a szakértő szerint ez lenne a világjárvány megelőzése érdekében tett egyetlen logikus lépés.
A vészhelyzet ugyanis számos óvintézkedést léptetne életbe, köztük például utazási korlátozásokat. Ez az úgynevezett Disease X, a világjárvány okozására képes kórokozó felbukkanása esetén megvalósítandó akcióterv.
További jó hír, hogy mivel rokon vírusról van szó, a SARS-ról szerzett tudásunkat, tapasztalatunkat hasznosíthatjuk, illetve a világ ezúttal valóban nagyon gyorsan reagál. Mint említettük, már ismert a vuhan-koronavírus géntérképe, az Egyesült Államokban pedig meg is kezdték a vakcinagyártást – igaz, legalább egy évbe telik, amíg ezt a gyakorlatban is alkalmazhatjuk majd.
Kiemelt kép: STR / AFP
