Fogalmunk sincs, mi történik a Bennuval, a Földre potenciálisan jelenleg egyik legveszélyesebb aszteroidával: egyre rövidebbek a napok rajta, és kutatóknak fogalmuk sincs, hogy miért van ez így. A kisbolygót megközelítő űrszonda jelenleg azt is vizsgálja, mi lehet az oka ennek a különös változásnak, ami emberi léptékkel mérve lassúnak tűnhet, de
A Bennu sebessége ugyanis olyan tempóban változik, hogy nagyjából százévente egy másodperccel rövidebbek rajta a napok. Hiába látogatta meg az aszteroidát a NASA OSIRIS-REx nevű űrszondája, egyelőre nem sikerült rájönni, hogy pontosan miért is van ez a rövidülés, illetve a forgás felgyorsulása.
Az 500 méter átmérőjű Bennu igen kivételes objektum: a szakértők úgy vélik, hogy az aszteroida összetétele többé-kevésbé állandó maradt a Naprendszer megszületése óta. Az égitest vizsgálata és a Bennuból vett minták ezért sokat segíthetnek a kutatóknak abban, hogy jobban megértsék rendszerünket. „Az aszteroida története a Naprendszer története is” – nyilatkozta korábban Bashar Rizk, aki az OSIRIS REx projekt egyik szenior kutatója.
Ha megértjük a Bennut, akkor megértünk valami nagyon fontosat a Naprendszerünkkel kapcsolatban is.
A Bennu egyébként egy potenciálisan veszélyes objektum a Földre nézve,mert pályájának vannak pontjai, amelyek összeérnek a Föld keringési pályájával. Nagyon kicsi az esélye annak, hogy valójában megtörténik az ütközés, és ha így is lenne, arra csak a 22. században kell számítani – de ez a misszió most segíthet megelőzni a katasztrófát, ha mégis megtörténne.
Az objektum 110 millió kilométerre van a Földtől, és jelenleg 101 ezer kilométer per órás sebességgel halad a világűrben. Egyelőre 4,3 óra alatt tesz meg egy teljes kört, ami azt jelenti, hogy a Bennu felszínén eddig tart egy nap. Bár a gyorsulás nem tűnhet soknak, hosszú idő alatt komoly változásokat hozhat az űrkavics összetételében és felszínében is.
A gyorsulást egyébként földi teleszkópok és a Hubble űrtávcső által mért adatok összehasonlításából következtették ki: észrevették, hogy a forgási sebesség nem egyezik meg az 1999-ben, 2005-ben, majd 2012-ben mért értékek során.
Jelenleg a legjobb ötlet arra, hogy miért is változhat kozmikus léptékkel ilyen gyorsan a forgási sebesség, az aszteroida alakjában rejlik: a NASA kutatói úgy magyarázzák, hogy a jégtáncosok pörgéséhez hasonlóan a kisbolygó speciális formája segíti a gyorsulást. A hosszú távú következménye ennek az lehet, hogy a Bennu elveszíthet magából részeket, vagy egyszerűen széteshet.
Főkép: NASA/Goddard Space Flight Center
