Tudomány

A NASA elérte a Földre jelenleg legveszélyesebb aszteroidát

Az amerikai űrügynökség sűrű heteknek nézett elébe: a múlt héten még annak örültünk, hogy biztonsággal landolt a Marson az InSight, most pedig már azt ünnepelhetjük, hogy a NASA 800 millió dolláros űrszondája, az OSIRIS-REx elért a Bennu kisbolygót. Bár a szonda nem fog leszállni az aszteroidán, majd 2020-ban kicsit megkarcolgatja, addig pedig körülötte fog keringeni, apró rakétáival korrigálva a pályát. Azért történelmi ez a pillanat, mert az aszteroida lesz a legkisebb objektum, ami köré valaha űreszköz pályára állt.
Korábban a témában:

Kétéves út után az OSIRIS REx végre odaért céljához, a Bennu aszteroidához – nem fog azonban leszállni rá, csak megközelíti, és keringeni kezd körülötte, hogy aztán majd 2020-ban kinyújthassa „karját”, amivel mintákat hoz a Földre az aszteroida felszínéről. A mai manőverrel csak a misszió első fele zárult le, az érkezés után még majdnem két évet kell várni ahhoz, hogy a szonda elindulhasson visszafelé a Földre.

MEGISMERHETJÜK A NAPRENDSZER TÖRTÉNETÉT

Az 500 méter átmérőjű Bennu igen kivételes objektum: a szakértők úgy vélik, hogy az aszteroida összetétele többé-kevésbé állandó maradt a Naprendszer megszületése óta – írja a Wired. Az égitest vizsgálata és a Bennuból vett minták ezért sokat segíthetnek a kutatóknak abban, hogy jobban megértsék rendszerünket. „Az aszteroida története a Naprendszer története is” – nyilatkozta korábban Bashar Rizk, aki az OSIRIS REx projekt egyik szenior kutatója. „Ha megértjük a Bennut, akkor megértünk valami nagyon fontosat a Naprendszerünkkel kapcsolatban is.”

A Bennu egyébként egy potenciálisan veszélyes kisbolygó a Földre nézve,

mert pályájának vannak pontjai, amelyek összeérnek a Föld keringési pályájával. Nagyon kicsi az esélye annak, hogy valójában megtörténik az ütközés, és ha így is lenne, arra csak a 22. században kell számítani – de ez a misszió most segíthet megelőzni a katasztrófát, ha mégis megtörténne. Az OSIRIS REx tanulmányozni fogja az úgynevezett Jarkovszkij-hatást is, ez az erő a világűrben forgó testre hat az egyenetlen hősugárzás következtében – a mi esetünkben ez azért fontos, mert akár a kiszámított pályától el is térhet miatta a kisbolygó, és megnövelheti az esélyét egy esetleges ütközésnek. Az űrszonda méréseivel ezt kiszámíthatjuk, és jobban felkészülhetünk egy esetleges katasztrófára.

A gömbszerű objektum nagyjából úgy néz ki, mint egy fejére fordított búgócsiga, a keringési irányával ellentétesen forog a tengelye körül. A gravitációs vonzása gyenge, de ehhez képest viszonylag gyorsan forog a tengelye körül. A Bennut alkotó széntartalmú anyag szupernóvák és vörös csillagok maradéka, az aszteroida 4,5 milliárd évvel ezelőtt alakulhatott ki valamikor a Naprendszer születésének idején.

Ennyit láttunk eddig a Bennuból – fotó: NASA

Az OSIRIS REx 2016 szeptember 8-án indult el a Bennu felé, méghozzá úgy, hogy kihasználta a bolygó gravitációs vonzását, és egy földkörüli kör után kezdte meg a távolodást tőlünk. Az elmúlt két évben még egyszer a közelünkbe került, most viszont már a Bennu felé tart, a terv pedig az, hogy nagyon furcsa módokon elkezdi majd megkerülni az aszteroidát, hogy felmérje az anyagát és a sűrűségét.

KÖRÖZ, VIZSGÁL, MINTÁT VESZ

A megközelítési szakasz 2018 augusztusában kezdődött, ekkor már csak 2 millió kilométer választotta el az eszközt az aszteroidától. A szonda először lelassított mintegy 0.53 km/s-os sebességre, majd mikor odaért, nekikezdett a manővereknek: többször elhúz majd a sarki területek fölött, és az egyenlítőt is megvizsgálja, hogy minél részletesebb képet kapjon már az előzetes felmérés során is. Ez azért fontos, mert a kutatóknak minél hamarabb, és minél pontosabban el kell dönteniük, hogy két év múlva honnan fognak mintát venni az objektumból – elengedhetetlen, hogy megfelelő helyet találjanak, ahonnan értékes mintha születhet, és ahol nem fenyegeti semmilyen veszély az űrszondát sem.

A tervek szerint az OSIRIS REx szilveszter környékén fogja tudni úgy megközelíteni az aszteroidát, hogy a gyenge gravitáció ellenére képes legyen pályára állni körülötte.

Fotó: NASA

De mi jön ezután pontosan? A megfigyelési fázis négy részből áll: az első során az OSIRIS REx természetes kürtők, kiemelkedések és az aszteroida körül keringő törmelék után kutat, aztán a kutatócsapat átáll a csillagokhoz mért navigációról a Bennu felszínéhez mért navigációra. Ezután következik, hogy az OSIRIS REx műszerei megvizsgálják a globális spektrális, termikus és geológiai tulajdonságait a kisbolygónak, majd egyre jobb minőségű képeket készít a felszínről, és kijelöli azt a helyet, ahol végül a mintavétel megtörténik majd.

Amennyiben minden az elvárásoknak megfelelően alakul, az OSIRIS-REx 2021 tavaszáig marad a Bennunál, ezt követően pedig megkezdi 2 és fél éves útját vissza a Földhöz. A misszió azért történelmi, mert soha ilyen kis objektum körül nem keringett még ember alkotta műszer, és nem is hoztunk ilyesmiből haza mintát – most végre lesz rá lehetőségünk.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

16 July 2019, France (France), Straßburg: Ursula von der Leyen was delighted after the announcement of the election results in the plenary hall. Von der Leyen becomes the new President of the EU Commission. The heads of state and government of the EU had proposed the CDU politician as successor to EU Commission President Juncker. Photo: Michael Kappeler/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.