Tudomány

A depresszió meglepő okát azonosíthatták

iskolas-fiu(210x140).jpg (Array)
iskolas-fiu(210x140).jpg (Array)
Az orvostudomány egyre több kapcsolatot talál az emésztési rendszer és az agyi folyamatok között, ennek újabb bizonyíték az a belga kutatás, ami a depresszió és a bélbaktériumok között mutatott ki összefüggést.

Egy belga kutatás során kiderült, hogy a depresszió és a rossz életminőség összefüggésbe hozható két bélbaktériummal, a Coprococcusszal és a Dialisterrel. A kutatók kiderítették, hogy azoknál, akik depresszióra utaló tüneteket mutatnak, nagyon lecsökken az előbb említett két bélbaktérium száma. A Nature Microbiology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány azt mutatja, hogy ennek valószínűleg köze lehet ahhoz, hogy valakinek rosszabb az életminősége, és depresszióra hajlamossá válik.

A Leuveni Katolikus Egyetem kutatói a Flamand Bélflóra Projektben résztvevők mentális egészségéről elérhető adatait vetették össze a székletminták elemzésével. Az összesen 1054 alanyon végzett kutatás után összevetették az eredményeket a holland LifeLinesDEEP projekttel, valamint a Leuven Egyetemi Kórházak klinikai depresszióban szenvedő alanyainak eredményeivel. A tudósok megállapították, hogy a fent említett két baktériumon kívül még egy csoportnyi másik bélbaktérium is beleszólhat az életminőségbe és a depresszió kialakulásának esélyeibe.

Magyarország a depresszió nagyhatalma
A depresszió, korunk csöndes gyilkosa világszerte szedi az áldozatokat. Magyarországot különösen érinti a probléma.

„Az emésztőrendszer bélbaktériumainak metabolizmusa, valamint a mentális egészség közötti kapcsolatok mindig is ellentmondásos témának számítottak a tudományos körökben” – írta a sajtóközleményében Jeroen Raes, a tanulmány egyik szerzője, a Leuveni Katolikus Egyetem professzora. Azt is kifejtette, hogy ezt a kapcsolatot eddig főként csak állatkísérletekben állapították meg, és nagyon ritka a klinikai kutatás a témában.

A kutatócsapat a kísérletek másik részében egy rakás olyan bélbaktériumot azonosított, amelyeknek vannak neuroaktív vegyületei – összesen 532 olyan genomot vizsgáltak, amelyek valamilyen módon képesek kapcsolatba lépni és ingerelni neurotranszmittereket. Ilyenre jó példa mondjuk

a szerotonin és a dopamin, ezek mindegyike hatással van az agy működésére is.

Persze a kutatócsapat is leszögezi, hogy ez a tanulmány még nem azt jelenti, hogy a bélflórának közvetlen hatása van a depresszió kialakulására, de feltár egy olyan összefüggést, amit érdemes tovább boncolgatni, és a kutatásokkal ebbe az irányba elindulni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik