Tech

Kiszűrhető a depresszió már a Facebookon is

Nagy Nikoletta
Nagy Nikoletta

újságíró. 2018. 10. 18. 07:20

A közösségi médiát nap mint nap használjuk, szinte nincs olyan ember, aki legalább egyszer ne nézné meg, mit csináltak az ismerősei aznap Facebookon. Csak idő kérdése volt, hogy a tudomány is felfedezze magának a közösségi oldalakat, és ne csak azt vizsgálja, hogy hogyan viselkedünk rajtuk, hanem azt is, hogy ez a viselkedés mire utalhat - most például az derült ki, hogy a depresszió is kimutatható a Facebook-bejegyzések alapján.
Korábban a témában:

Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió felnőtt lakosságának 6,8 százalékát érinti a depresszió, 2,9 százalék pedig úgy érzi, hogy komoly depresszióban szenved. A statisztikákban sajnos élen járunk: az EU-ban nálunk jelezték a legtöbben (a felnőtt lakosság 10,5 százaléka), hogy depressziósnak érzik magukat. Éppen ezért elég sürgető, hogy a mentális betegségekkel foglalkozó ágazatok felzárkózzanak a nemzetközi trendhez, és elkezdjék komolyan kezelni a depressziót.

Ehhez persze az első lépés a felismerés, de ebben egy új, a Facebook posztokat elemző algoritmus sokat segíthet.

MÁSHOGY POSZTOL, AKI DEPRESSZIÓS

A Pennsylvaniai Egyetem és a Stony Brook Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a Facebook-posztokból sikerülhet-e korábban felismerni a depressziót, és ha igen, akkor milyen, úgynevezett nyelvi jelölőkre kell figyelnünk az ismerőseink bejegyzéseiben. A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók összesen 524292 posztot néztek át, közülük olyanokét is, akiket korábban depresszióval diagnosztizáltak.

The Facebook "thumbs up" or "lie" gesture is seen reflected in a pair of sunglasses on November 3, 2017. (Photo by Jaap Arriens/NurPhoto)
Lehet, hogy a Facebook nem tesz jót a mentális egészségnek, de legalább a diagnózisban segítség – forrás: AFP

Sikerült 200 olyan szót és szókifejezést regisztrálni, amelyeket a szakértők később depresszióhoz kapcsolható nyelvi jelzőknek neveztek. A depressziós páciensek szóhasználatát aztán összevetették azokéval, akik nem szenvednek a mentális betegségtől, és megállapították, hogy a diagnózis előtt már három hónappal felismerhető a depresszió csakis a Facebook-posztok szóhasználata alapján.

HA MÁR ROSSZ A MENTÁLIS EGÉSZSÉGNEK, LEGALÁBB LEGYEN HASZNA

A kutatók összesen 683 Facebook-felhasználó bejegyzéseinek tartalmát és gyakoriságát vizsgálták, mindegyik felhasználó önkéntesen adta az adatait a kutatáshoz. Közülük

114 főt depresszióval diagnosztizáltak korábban, a kutatók pedig kimutatták, hogy a betegség jelei már sokkal korábban megjelentek a Facebook-használatukban,

így meg lehetett állapítani már ezek alapján is, hogy depresszióban szenvednek.

A jellemző nyelvi jelzők egyébként a depressziós hangulattal összeköthető szavak (könnyek, sírás, fájdalom), a magányra utaló kifejezések (hiányzik, baba), az ellenségeskedő hangulat (gyűlöl, szít, mérges), és a szorongásos kifejezések (aggódik, ideges, félelem) voltak. Ezek fokozott mértékben megjelentek a később depresszióval diagnosztizált felhasználóknál. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a mentális beteg felhasználók sokkal hosszabb posztokat is osztottak meg (átlagosan 1424 szóval többet írtak Facebookra, mint a kontrollcsoport tagjai), viszont nem mindig ugyanabban az időben posztoltak, ami korábbi kutatási eredményeknek igencsak ellentmond.

Multiethnic group of four men using smartphone, laptop computer, digital tablet together with copy space on blue wall. Lifestyle with infomation technology gadget, education, or social network concept
Teljesen máshogy használják a Facebookot azok, akik depressziótól szenvednek – fotó: Thinkstock

“Olyan kép él az emberekben, hogy a közösségi média nem tesz jót a mentális egészségnek” – írta egy sajtóközleményben H. Andrew Schwartz, a Stony Brook Egyetem kutatója, a tanulmány szerzője. “De lehet, hogy fontos eszköze lehet a felismerésnek, a megfigyelésnek és előbb-utóbb talán a gyógyításnak is. Itt most bebizonyítottuk, hogy az orvosi vizsgálatokkal együtt jól alkalmazható, és ez egy fontos lépés a mentális egészség javításához.”

Nagy Nikoletta korábbi cikkei
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Marjai János/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.