Meglepő lehet, de a 18 évesnél idősebb fiatal felnőttekhez képest a 100 évnél idősebb emberek bélflórája sokkal változatosabb.
bélflóra
A meditáció következtében javul a bélmikrobiom, ami az egész szervezetre kedvezően hathat.
Immunrendszerünk hatékony pajzsként véd minket a kórokozóktól, de csak akkor, ha a lehetőségekhez képest optimálisan működik. Életmódunkkal és táplálkozásunkkal jelentősen rombolhatjuk az erejét, ám némi odafigyeléssel és segítséggel épp ezen eszközökkel segíthetjük is.
1. tévhit: A joghurt akkor jó, ha megáll benne a kanál. A nagymamáink konyhájában készült joghurtokra talán még igaz lehetett, hogy vigyázzba állt
A gyomorban és a bélrendszerben élő mikroorganizmusok összessége a bélflóra. Ennek a döntő részét baktériumok alkotják, de vannak benne gombák és
A székrekedés olyan probléma, amivel gyakorlatilag mindenki találkozik legalább egyszer élete során, de mégis kevesen beszélnek róla. Pedig, akár veszélyes is lehet, ha több napig fennáll.
Mindenki csinálja, mindenki tudja, hogy mindenki csinálja, mégis hajlamosak vagyunk úgy tenni, mintha nem is létezne, és ezzel esetenként komoly problémákat okozunk magunknak. A székelésről van szó.
Nemcsak otthont adunk a billiónyi baktériumnak, de szimbiózisban is élünk velük.
Lassan rájövünk, hogy a bélbaktériumoknak tulajdonképpen mindenhez közük van.
Nemrég a depressziót kötötték össze a bélflórával, most a skizofréniára készült kutatás.
Egyre több fronton derül ki, hogy az emésztés és a mentális egészség összefügg.
Fontos összefüggésre mutattak rá a gyerekkori antibiotikum-szedés és a mentális egészség között.
A csodamódszert Új-Zélandon fejlesztik.
A felnőtteknél is gyakran felmerülő probléma, hogy visszatérnek a nyári szabadságolásokból, és azonnal elkapnak valamilyen betegséget az irodában. Körbejárjuk, hogy miért veszélyes ez, és mit kell tenned azért, hogy a lehető leghamarabb visszatérj a normál kerékvágásba.
Kutatók onnan vontak ki probiotikumokat, ahol a legtöbben nem is keresnénk. Szerencsére.
A széklet különös orvosság: az antibiotikumok hatástalansága esetén is képes meggyógyítani a beteget. Sikerességét a magyar vizsgálatok is megerősítették.
Egyes tudósok szerint meghatározó, hogy a klórozott víz és az antibiotikumok miatt a modern kori ember bélflórája jelentősen megváltozott.
A bélbaktériumok megmondják, mit együnk, és amit megeszünk, meghatározza, milyen baktériumok kerülnek túlsúlyba beleinkben.
A kanadai McMaster Egyetem kutatói elsőként találtak összefüggést egérkísérletekben a bélbaktériumok jelenléte és az állatok viselkedése és agykémiája között.
Bebizonyították: a belekben nyüzsgő billió baktérium hatással van az emlősök viselkedésre.
Az enyhe antibiotikumok is súlyosan lerombolhatják a bélrendszerben élő mikrobák egyensúlyát.
