Az új kutatásban a szakértők elsőként modellezték, hogy mekkora lehetett az objektum által elindított szökőár – írja a Live Science.
A Chicxulub aszteroida a becslések alapján 14 kilométer széles volt, és a Mexikói-öbölben ért földet nagyjából 65 millió évvel ezelőtt. A katasztrófa hatására pusztító láncreakció indult el, a légkörbe áramló korom miatt például több mint egy évre elsötétült az ég.
Molly Range, a Michigani Egyetem munkatársa kollégáival elsőként mérte fel a becsapódás egyik kevéssé tanulmányozott következményét, a hatalmas cunamit.
A szakértők először azt vizsgálták, hogy mi is történt percekkel a becsapódást követően. A kutatók tudták, hogy az aszteroida viszonylag sekély vízbe hullott, és nemcsak magával a becsapódással, hanem a kéreg eldeformálódásával, a kialakult kaotikus hullámokkal, illetve a visszahulló törmelék erejével is számolniuk kell.
Az ütközés olyan erővel bírt, hogy még 10 perccel a becsapódást követően sem volt víz a kialakult kráterben.
A cunami eredetileg az 1,5 kilométeres magasságot is elérhette, és 143 kilométer per órával haladhatott. A szökőár idővel a világ minden óceánján áthaladt, igaz, a Csendes-óceán északi részére érve már „csak” 4 méteres volt.
A szakértők szerint ehhez hasonló cunami nem alakult ki a modern történelemben. Az esemény erejét nehéz meghatározni, de a 2004-es, legalább 225 ezer halálos áldozatot követelő indiai-óceáni szökőárnál akár 29 ezerszer is pusztítóbb lehetett.
Kiemelt fotó: Thinkstock
