Tudomány

Itt fogjuk keresni az életet a Marson

A szakemberek a Mars egyenlítőjéhez közeli Oxia Planum nevű régiót tartják a legalkalmasabb vizsgálati helyszínnek az ExoMars orosz-európai misszió 2020-ban útnak induló robotja számára. A szerkezet a múltbeli és akár a jelenkori élet potenciális nyomai után fog kutatni a vörös bolygón.
Korábban a témában:

Az agyagban és különböző ásványokban gazdag vidéket egy bizottság választotta ki az angliai Leicesteri Egyetemen megrendezett kétnapos konferencián – számol be az MTI. Az Oxia Planum kijelölése azonban csak azután válik hivatalossá, hogy az ExoMars projekt mögött álló Európai Űrügynökség (ESA) és a Roszkozmosz vezetői is elfogadják a helyszínt.

A Leszállóhely-kiválasztó Munkacsoport (LSSWG) a szélesebb tudományos közösség javaslatait is figyelembe véve több mint négy éve mérlegeli a különböző landolási lehetőségeket. A bizottság munkáját segítő mérnökök elsődleges szempontja az volt, hogy olyan helyszínt találjanak, ahol minimálisak a leszállás kockázatai.

A vörös bolygó felszínén való landolás nem egyszerű, az erre vállalkozó missziók több mint fele belebukott a próbálkozásba. Az ExoMars űrexpedíció TGO űrszondájának Schiaparelli leszállóegysége például 2016-ban megsemmisült, miután ereszkedés közben 2-4 kilométeres magasságból nekicsapódott a Mars felszínének.

Ha ma még nem látott Marsba csapódott űrszondát, akkor ezt figyelje!
Nagyot puffant a Mars felszínén nemrég az Európai Űrügynökség leszállóegysége, és a NASA képei alapján látszik, hogyan és hova zuhant le.

A Leicesteri Egyetemen megrendezett ülésen sikerült kettőre leszűkíteni a lehetséges leszállóhelyek számát: az Oxia mellett a tőle északra fekvő Mawrth Vallis maradt csak versenyben. Noha az egykori mikroorganizmusok lehetséges nyomait mindkét térségben felfedezhetik, a munkacsoport végül az Oxia mellett döntött, amely tudományos és mérnöki szempontból is alkalmasabb helyszín.

Az Oxia a Mars egyenlítőjének közelében, attól mintegy 18 fokra északra húzódik. A régióban a rover napelemei bizonyosan egész évben elég napfényhez jutnak majd.

A kutatókat ugyanakkor sokkal jobban érdekli mindaz, ami az űrszonda hat kereke alatt lehet. A Mars körüli pályáról végzett megfigyelések ugyanis azt mutatják, hogy ez a terület agyagban gazdag, melynek kialakulásában meghatározó szerepet játszik a víz.

A szakemberek szerint az Oxia tavakat, folyókat és torkolatokat is rejthet, a fúróval és egyéb műszerekkel ellátott rover pedig képes lesz észlelni a biológiai aktivitás nyomait az üledékekben.

A marsjárót a tervek szerint 2020. július 25. és augusztus 13. között bocsátják fel a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőteréről. A szerkezet várhatóan 2021. március 19-én érkezik meg a vörös bolygóra.

Kiemelt fotó: Pixabay

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.