Tudomány zöldövezet
Kaktovik, 2017. szeptember 27.
Fiatal jegesmedve sirályok társaságában egy grönlandi bálna teteménél az alaszkai Kaktovik településnél az éves bálnavadászat idején, 2017. szeptember 12-én. (MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

Barna medvék lesznek a jegesmedvékből

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 09. 14. 18:31

A klímaváltozással élőhelyük legnagyobb részéről kipusztulnak a jegesmedvék: egyre több a hibrid, vagyis részben a barna medvék fogják beolvasztani a génjeiket. Elmeséljük, miért és hogyan.
Korábban a témában:

A globális felmelegedés nagyon is látványos jele a sarki jégtakaró olvadása, pontosabban hogy a jég szinte nyárról-nyárra nagyobb mértékben húzódik vissza. Pusztul az általunk ismert vad észak őslakóival együtt, a folyamat legismertebb reklámarca – negatív értelemben – a jegesmedve.

Fenséges megjelenésű, elképesztő erejű ragadozó, és ha ez kevés lenne, pont elég „cuki” is ahhoz, hogy átüsse bármely laikus ingerküszöbét, felhívja figyelmét a problémára. Tudjuk, napi szinten kemény harcot vív a túlélésért, a faj fennmaradása jelen előrejelzések szerint mégis szinte reménytelen.

Látjuk a macikat magányos jégtáblákon a végtelen tengeren, lesoványodva koncért kajtatni a fövenyen, csonttá aszott anyákat bocsaikat terelgetni, és megszakad a szívünk. Milyen kihívásokkal kell megküzdeniük a mindennapokban, milyen jövő vár a fehér medvékre? Dr. Gálhidy László biológust, ökológust, a WWF Magyarország szakértőjét kérdeztük.

Sivatagban él

Ha nagyon lényegre törően akarunk kezdeni, elég összevetni a faj magyar és latin nevét (Ursus maritimus): életben maradásához tengerre és jégre van szüksége, de nem fordíthat hátat a szárazföldnek sem:

A nőstények a szárazföldön, hóba vájt kis barlangokban hozzák világra bocsaikat november környékén, de a meleg évszakban, a jég olvadásával a hímek is a partvidéken keresnek biztos talajt a lábuk alá

– mondja a 24.hu-nak Gálhidy László.

Polar bear (Ursus maritimus) with cubs in the Wapusk National Park, Churchill, Manitoba, Canada
Fotó: Debra Garside/WWF

Kiválóan alkalmazkodtak a vad és a felszínen teljesen kopár, hóval, jéggel borított élőhelyéhez, most pedig ebből van a „baj”.

Jégről, vízből fókára

Nyáron a jég észak felé húzódik vissza, szeptember környékén éri el minimális kiterjedését, a medvék mostanában élik az év legszűkösebb időszakát. Kiváló úszók, ügyesen fognak halakat, alkalom adtán nyulat, rénszarvast is zsákmányolnak, szükség idején nem vetik meg a döghúst, és kiegészítésként növényi táplálékot is fogyasztanak.

Ám mindez édeskevés óriási, 3-700 kilós testük fenntartásához, nemhogy a téli kemény mínuszok átvészeléséhez. Fő táplálékuk a fóka, amelyhez viszont csak jég segítségével férnek hozzá: a vízből kirobbanva támadnak a jégtáblákon sütkérező állatokra, vagy egy-egy légzőlék fölött lesben állva kapják ki az áldozatot. Fókák, rozmárok, kisebb delfinek zsírja és húsa biztosíthatja csak a medvék számára szükséges kalóriamennyiséget.

Ha nincs jég, marad az éhezés

Ezek után nem kell magyarázni, mennyire életbevágó a jegesmedvék számára, hogy ősszel mihamarabb elkezdjen fagyni a tenger, ők pedig ismét jégtáblák közt cserkészve, lékek felett várakozva végre jóllakhassanak.

A klímaváltozás hatásaként egyre csúszik a fagy a Jeges-tengeren, a jégtáblák hetekkel később jelennek meg. A medvék napról-napra, hétről-hétre veszítenek erejükből, egy idő után nem várhatnak tovább:

sokuk nekivág a nyílt víznek, és szó szerint a végkimerüléstől fullad bele, mert nem talál jégtáblát sem, amin megpihenhet.

A populációk mérete csökken, és ahogy telnek-múlnak az évek, lassan a legerősebbek is feladják.

Három foknál esélyük sem marad

Laikusként elég logikusnak tűnik, hogy mivel hatalmas, erős ragadozókról lévén szó, túlélésük záloga a szárazföldi zsákmányszerzésre való áttérés lenne, de ez nem olyan egyszerű. A mackók egész anatómiája ugyanis a hőveszteség minimalizálását szolgálja mégpedig olyan tökéletesen, hogy testük alig ad le meleget.

A szárazföldön szarvast űzni nem könnyű feladat, a jegesmedve néhány száz méter után végzetesen túlhevülhet. Több száz vagy ezer év alatt az evolúció talán megoldaná a problémát, de erre most nincs idő, a jég visszahúzódásának üteme esélyt sem hagy a jegesmedvék alkalmazkodására, és a helyzet egyre rosszabb.

Klímamodellek szerint ha a Föld évi átlaghőmérséklete 3 Celsius-fokot emelkedik az ipari forradalom előtti szinthez képest, az északi jégsapka nyaranta teljesen elolvad. Ettől kezdve a jegesmedvéknek elméleti esélyük sincs a fennmaradásra.

Kevesen túlélhetik

Szerencsére ez még nem fenyeget, a párizsi klímacsúcson legalábbis két fokban szabták meg a határt, ahol a klímaváltozást meg kell, és még meg is tudjuk állítani. Nyilvánvalóan ez is tragédia a jegesmedvék számára.

A közeli jövőben arra számíthatunk, hogy déli elterjedési területén, Európában és Ázsiában radikálisan visszaszorul, eltűnik a jegesmedve. Az alaszkai és a Jeges-tenger szigetein élő állományok viszont még a kevésbé optimista forgatókönyvek szerint is megmaradhatnak

– részletezi a szakértő.

Taps the Grizzly·polar bear hybrid in its enclosure in the zoo in Osnabrueck, Germany, 5 July 2017. The bear's sister Tips escaped from the enclosure on the 11 March 2017 and made its way into the visitor's area before being shot dead by zoo workers. Photo: Friso Gentsch/dpa
Grizzly és jegesmedve hibridje egy llatkertben – FRISO GENTSCH / DPA

Mi lesz a többiekkel? Éhen halnak, a tengerbe vesznek, betegségek, fertőzések viszik el őket. Mint most is, a vizes hóba mélyített szülőbarlangokban sok újszülött bocs halálát okozza megfázás vagy a melegebb körülmények között támadó bakteriális fertőzés.

Barna lesz belőlük

Lesznek olyanok is, akik „beolvadnak”. A jegesmedve és a barnamedve fejlődése mintegy 150 ezer éve vált el egymástól, ami evolúciós tekintetben csak egy pillanat: a két faj egyedei életre, és ami a fontosabb, hogy továbbszaporodásra képes utódokat hoznak létre.

A felmelegedéssel a barna medvék élettere észak felé bővül, míg a fehéreké dél irányába „szűkül”, egyre többször találkoznak és mérhetően nő a hibridek száma is.

A folyamat vége természetesen nem kétséges. Lesz egy rövid időszak, amíg az egykori jeges birodalomban a hibridek jelentik az átmenetet, majd az északi tájakat meghódító barna medvék magukba olvasztják őket, hogy csak genetikai vizsgálattal lehet majd megállapítani egy-egy példányról: jé, ennek jegesmedve is volt az ősei között…

Kiemelt kép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nikola Gruevski, Macedonia's prime minister, speaks during the 10th Bloomberg BusinessWeek European Leadership Forum, in London, U.K., on Tuesday, Nov. 23, 2010. The one day conference brings together key speakers from Government, Finance and International companies at City Hall, in London. Photographer: Chris Ratcliffe/Bloomberg via Getty Images
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.