Az északi szélesszájú orrszarvú kihalása régóta köztudott volt, hiszen az alfajt évek óta mindössze egy idős hím és két nőstény képviselte. Mégis elszomorító volt a hír, miszerint a hímet, a 45 esztendős Sudant „életkorával kapcsolatos szövődmények” miatt elaltatták. Idős volt és beteg, de utolsó éveit igazi uralkodóként töltötte.
Szudánban született, innen egy cseh állatkertbe került, majd 2009-ben tért vissza a vadonba. A második legnagyobb szárazföldi állatnak nincs természetes ellensége: A több mint 3,5 méter hosszú, 180 centi marmagasságú, három és fél tonnás bika páncélnak beillő bőrével és méteres tülkével olyan, mint egy élő tank. Az orrvadászoktól pedig éjjel-nappal fegyveres őrök védték a rezervátumban.
Vége, nincs mit tenni
A világon még két ilyen orrszarvú él, mindketten nőstények, ezért látszólag elfogadhatjuk a sajtókommentárokat a faj kipusztulásáról. Bízva azért a csodában halála előtt levették Sudan spermáját, hátha. Van azonban a történetnek két látszólag mellékes, ám a gyakorlatban nagyon is fontos szála, amit a hírek alapján nehéz helyesen értelmezni.
Egyrészt nem fajról, hanem alfajról van szó, másrészt nincs a végén hátha, mert mindkét, még életben lévő nőstény Sudan közeli rokona
– magyarázza a 24.hu-nak Hanga Zoltán, a Budapesti Állat- és Növénykert szóvivője.
A faj egy rendszertani egység, és ami témánk szempontjából fontos: egymással szaporodni képes egyedek alkotják. Az állatok vándorlása során vagy hosszabb távon akár a lemeztektonikai mozgások következtében megesik, hogy egyes populációk olyan távol kerülnek egymástól, hogy már nem is találkoznak.
Egy halmazból lesz két, három, négy vagy még több halmaz. Ettől kezdve önállóan fejlődnek tovább, genetikájuk lassan változik, hiszen már nem keverednek egymással, potenciálisan külsejüket és viselkedésüket is alakítja az esetlegesen eltérő élőhely. Így alakulnak ki az alfajok, esetünkben a szélesszájú orrszarvú északi és déli alfaja.
A két alfaj genetikája eltérő, a szakértő szeme orrszarvuk dőlésszögéből is meg tudja őket különböztetni, de ha találkoznának, képesek lennének még szaporodni
– mondja a szakértő.
Sudan az északi alfaj utolsó bikája volt, örökítőanyagát fel lehetne használni déli tehenek termékenyítésére, de a borjú félig északi, félig déli hibrid lenne. Najin és Fatu, a két, még élő nőstény Sudan olyan közeli rokonai, hogy velük próbálkozva nem kívánt beltenyészet jönne létre. Sőt, a biológia törvényei szerint 80-100 egyed alatt nagyon kevés az esélye egy életképes, egészséges populáció fennmaradására.
Kihaltnak ugyanis egyezményesen akkor számít egy faj, ha ötven éve egyetlen élő példányt sem figyeltek meg bizonyítható módon. Ez nyilvánvalóan főleg olyan kisebb, rejtettebb életmód fajoknál érdekes, amelyeknél úgy tűnt kihaltak, majd egy-két évtized múlva mégiscsak találnak kisebb állományt egy-egy eldugott helyen.
A Sudan-féle óriások esetén ez nem életszerű, de a korrekt megfogalmazás akkor is úgy szól, hogy hivatalosan akkor lesz kihalt a faj, amikor az utolsó élő egyed észlelésétől eltelik 50 év.
Megölték az összeset, de nem merevedési gondok miatt
Miért kell ennek így lennie? Az ember, az ember és megint csak az ember. Közismert, miszerint a porrá őrölt orrszarvútülköt merevedési problémáinak hatékony ellenszerének tekintik, és bár aranyáron mérik, ha potenciazavarról van szó, még a kispénzű férfi is inkább spórol rá. Csakhogy ez ilyen formában nem igaz.
Az orrszarv nem kifejezetten afrodiziákum, hanem általános életelixír, a hiedelem szerint gyakorlatilag mindenre jó. Alig kétszáz éve Európában ugyanerre hivatkozva árulták a nem is létező unikornis szarvát. A patikus helyben hamisította, becsületes helyeken viszont a tényleg drága narválagyart árulták így
– mondja Hanga Zoltán.
Tudományosan bizonyított tény, hogy az orrszarvútülöknek semmiféle pozitív élettani hatása nincs, de amíg a babonaság tartja magát, sokan sok pénzt fizetnek érte, addig lesz orvvadászat, pusztulnak az állatok. Nem lehet minden orrszarvút fegyverrel őrizni a vadonban.
Az illegális vadászat földünk mind az öt rinocéroszfaját veszélyezteti, de az északi szélesszájú kifejezetten „rossz helyre született”. Élőhelye eredetileg Uganda, Dél-Szudán, a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Közép-afrikai Köztársaság határvidékére terjedt ki. Politikailag rendkívül instabil régió, helyi kiskirályok, gerillák felségterülete, ahol senki nem szab gátat az orvvadászatnak. Ez lett a veszte.
(Kiemelt kép: ANDREW WASIKE / ANADOLU AGENCY)
