Tudomány

Eső reményében áldozta fel a gyermekeket az ősi perui népcsoport

Régészek egy csoportja különös maradványokra bukkant egy észak-perui lelőhelyen.

A lelőhelyen a szakértők összesen 47 sírt tártak fel – számol be az IFLScience. A maradványok közt 12 gyermek csontjait is azonosították. A kutatók úgy vélik, hogy a gyermekeket áldozatként mutathatták be a helyi csoport, a csimú kultúra tagjai.

A szakértők szerint a gyermekeket azért áldozhatták fel, hogy esőt hozzanak a térségbe.

A csimúk valószínűleg a mocsikák szerepét vették át a régióban időszámítás szerint 900 körül. A népcsoport a mai Peru területén élt egy 32-160 kilométer széles területen, a Csendes-óceán és az Andok között.

Bár mára ez a térség barátságtalannak tűnik, a múltban a régióban több folyó is volt. A vízben gazdag alföld az öntözéses mezőgazdaságnak, az óceán pedig a halászatnak kedvezett. A terület olyannyira virágzott, hogy a csimú kultúra képes volt felépíteni a legnagyobb prekolumbián várost, Csan Csant. A 20 négyzetkilométeres települést szinte teljes egészében agyagtéglákból emelték.

A gazdag kultúra bukását végül az inkák 1470 körüli hódítása hozta el.

A népcsoport teljes egészében a mezőgazdaságra támaszkodott, melynek sikeressége az esőtől függött. Éppen ezért a régészek azt feltételezik, hogy a csimúk a hosszú száraz időszakok során áldozatokkal próbálták elősegíteni az esőzések megindulását.

Victor Campos, a lelőhely feltárását végző csapat vezetője a Newsweeknek azt mondta, a gyermekek feláldozásával a népcsoport a régióba akarta vonzani az esőt. A maradványok bordáin olyan vágásokat azonosítottak, melyek arra utalnak, hogy el akarták távolítani a gyermekek szívét.

A gyermekek csontjai mellett a területen további leleteket is felfedeztek. Ezen objektumok elemzése még nem zárult le.

(Kiemelt kép: Csan Csan maradványai, fotó: Thinkstock)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik