A kacsacsőrű emlősök nemcsak kinézetében nagyon furák, mintha egy kacsa és egy hód keresztezéséből jöttek volna létre, de felépítésükben is: mind a hüllőkkel, mind az emlősökkel mutatnak közös jegyeket mutat. Szaporodásuk sem mindennapi: tojást raknak, de kikelt utódaikat tejjel táplálják. Az úgynevezett kloákások rendjébe tartoznak, rajtuk kívül a világon a hangyászsünfélék három faja tartozik ide, vagyis összesen négy tojásrakó emlősfaj létezik.
Tudósok azt már 2010-ben megállapították, hogy kacsacsőrű emlős teje egyedülálló antibakteriális tulajdonságokkal bír. Az ausztrál kormány tudományos ügynöksége (CSIRO) és a Deakin Egyetem kutatói most azt is kiderítették, miben rejlik ereje.
Speciális védelem
Janet Newman és kollégái laboratóriumi körülmények között reprodukálták azt a fehérjét, amely kizárólag a kloákások tejében található meg, és megállapították, hogy ez a protein egyedülálló háromdimenziós szerkezettel rendelkezik – számol be az MTI.
A nőstényeknek nincsenek emlőbimbóik, ezért az anyatej a hasi bőrük alól szivárog, mint az izzadtság, ami azt jelenti, hogy a tápanyagban gazdag folyadék ki van téve a környezet ártalmainak. A szakemberek szerint az állat anyatejében azért található meg ez a speciális fehérje, hogy védelmet biztosítson a kicsinyeknek a baktériumokkal szemben.
Szuperbaktériumok
A kutatók szerint az érintett fehérje gyógyászati alkalmazására irányuló klinikai tesztek még nagyon messze vannak, ám úgy vélik, hogy idővel ez a protein lehet az alapja bizonyos antibiotikum-kezeléseknek.
Az Egészségügyi Világszervet (WHO) 2014-ben figyelmeztetett az antibiotikumokkal szemben rezisztens szuperbaktériumok jelentette globális fenyegetésre. A szuperbaktériumok azzal fenyegetnek, hogy az olyan fertőzéseket, amelyek az elmúlt évtizedekben már könnyen kezelhető váltak az antibiotikumok révén, újra halálossá teszik.
(Kiemelt kép: TORSTEN BLACKWOOD / AFP)
