A Meredith MacGregor és Alycia Weinberger vezette csapat az Astrophysical Journal Letters folyóiratban ismertette eredményeit – számol be a Carnegie Tudományos Központ oldala. Tanulmányukban a szakértők azzal is foglalkoztak, hogy megjelenhetett-e az élet a Proxima Centauri körül keringő égitesten, a Proxima b-n. A Földhöz legközelebb fekvő exobolygról eddig azt feltételezték, hogy alkalmas lehet az élet fenntartására.
A kutatók az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA) adatait elemezve fedezték fel az óriási flert. A jelenség csúcsán az esemény fénye tízszer erősebb volt, mint a Napon mért legerősebb flereké. Az efféle jelenségeket viszonylag ritkán tanulmányozzák azokon a hullámhosszokon, melyeken az ALMA figyelte a Proxima Centaurit.
2017. március 27. nem volt átlagos nap a Proxima Cen számára
– mondta MacGregor.
A fler 10 másodpercre ezerszeresére növelte a csillag fényerejét. Az eseményt később egy újabb, kisebb fler követte. A két jelenség együtt közel 2 percig tartott.
Flerek akkor alakulnak ki, amikor a csillag mágneses mezejének eltolódása miatt az elektronok látványosan felgyorsulnak. A részecskék aztán interakcióba lépnek az égitest plazmájával, a folyamat hatására pedig olyan kitörés keletkezik, melyet a teljes elektromágneses spektrumon ki lehet mutatni.
MacGregor szerint az érintett időszakban a Proxima b-t hatalmas enerigájú sugárzás érte. A szakértők eddig is tudták, hogy a Proxima Centauri időnként produkál kisebb flereket, a márciusi jelenség azonban minden korábbinál nagyobb volt.
A Proxima b története során számtalan hasonló eseményt tapasztalhatott, emiatt pedig teljesen eltűnhetett az égitest légköre és esetleges óceánja.
Egy tavaly novemberben ismertetett tanulmányban egy kutatócsapat a Proxima Centauri átlagos fényerejét vizsgálva arra jutott, hogy csillag körül egy több porlemezből álló rendszer található, melyben további égitestek keringhetnek. MacGregorék azonban kizárták ennek a lehetőségét.
(Kiemelt kép: ESO/M. Kornmesser)
