A Debreceni Egyetem kutatói tőkés récéktől gyűjtöttek összesen 215 ürülékmintát öt hazai helyszínen az őszi vonulás idején a Tisza és Balaton környékén gyűjtöttünk. Ezekből kiválogatták a sértetlen növényi magokat, majd megvizsgálták életképességüket annak érdekében, hogy meghatározzák: a madárból véletlenszerűen bárhol kipottyantva szárba szökkennének-e?
Két tucatnyi faj
A vízi rucaköröm nevű harasztfaj összesen 381 makrospóráját 32 mintában találták meg, amelyek közül 16 életképesnek bizonyult. Ez az eredmény az az első terepi igazolása a vízipáfrányok madarak általi endozoochór terjesztésének – közölte a Greenfóval Molnár V. Attila, a tanulmány társszerzője. Az endozoochoria azt jelenti, a diaspórák elfogyasztása után a tápcsatornában szállítódnak, így terjednek az azonnal fogyasztásra kerülő, húsos burkú fajok magvai.
Emellett összesen 21 további növényfaj szaporítóképletét is megtalálták, amelyekből nyolc taxon életképesnek bizonyult. A székletmintákból összesen 13 szárazföldi fajt mutattak ki; a legtöbb esetben mocsári és vízinövényeket, mint például a zsióka vagy a fésűs békaszőlő.
Fákat is terjesztenek
Ami a laikus számára talán a legmeglepőbb:
Összefoglalva tehát kimutatták a vándorló vízimadár által terjesztett növényfajok térbeli variabilitását, elsőként bizonyították terepi körülmények között a páfrányok madarak általi endozoochór terjesztését, és nyolc olyan növényfajt találtak, amelyek tőkés récék általi terjesztése nem volt ismert.
(Kiemelt kép: MTI/EPA/Omer Messinger)
