Tudomány

Hódító növények: tévedtünk pár tízmillió évet

24.hu
24.hu

2018. 02. 20. 14:02

Ahhoz, hogy az állatok végleg kilépjenek a tengerből, előbb a növényeknek kellett ezt megtenniük. Az elsők a lábujjunkig értek.
Korábban a témában:

Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények – fogalmazza meg a Bristoli Egyetem kutatóinak tanulmánya. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt munkájukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból. A korai moszatszerű növények zöldbe borították a kontinenseket, élőhelyet teremtettek az állatoknak.

Több tízmillió év

A ma élő növények génjeit elemző tudósok eredményei ellentmondanak a kizárólag növényi kövületekre alapozott elméleteknek:

A fosszíliák tanúságával ellentétben a szárazföldi növények több tízmillió évvel korábban jelentek meg. Ez megváltoztatja a korai földi környezet természetéről alkotott elképzelést, a pocsolyák moszatrétege helyett apró növényeket képzelhetünk el, amelyek a lábujjunkig érnének, annál magasabbra alig

– idézi Philip Donoghue, a Bristoli Egyetem földtudományi tanszékének kutatójának szavait az MTI.

A korai növények kínáltak élőhelyet a már teljesen szárazföldi állatoknak, amelyek nagyjából ugyanekkor jelentek meg. Mindez egybeesik azzal az időszakkal, amikor a tengerek élővilága hirtelen sokszínű és népes lett, ezt az eseményt hívja a tudomány a kambriumi robbanásnak, amely mintegy 530 millió évvel ezelőtt kezdődött és 520 millió éve lett vége.

Biztosították a légkört

Eredményeink azt mutatják, hogy a szárazföldi növények már éltek a kambrium földtörténeti kor közepén, vagyis nagyjából az első szárazföldi állatok megjelenésekor

– ezt már Mark Puttick, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa, a kutatás résztvevője mondta.

A Föld történetének első négymilliárd évében a kontinensek lakatlanok voltak, az életet pusztán a mikrobák jelentették. A növények szárazföldi elterjedése, alkalmazkodása a vízen kívüli élethez hatással volt a légköri szén-dioxid koncentrációjára és a hőmérsékletére, ezzel a Föld élővilágának fennmaradására.

Az új tanulmány az úgynevezett molekuláris óra módszerén alapul, vagyis ma élő organizmusok génjeit elemzi és összehasonlítja őket a közös ősök kövületeiből származó információval.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MINT IMAGES)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Könnygáz száll a Parlamentnél

Oszlatják a tüntetőket.

Élő videó: Könnygáz száll a Parlamentnél