Tudomány

Hódító növények: tévedtünk pár tízmillió évet

24.hu
24.hu

2018. 02. 20. 14:02

Ahhoz, hogy az állatok végleg kilépjenek a tengerből, előbb a növényeknek kellett ezt megtenniük. Az elsők a lábujjunkig értek.
Korábban a témában:

Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények – fogalmazza meg a Bristoli Egyetem kutatóinak tanulmánya. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt munkájukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból. A korai moszatszerű növények zöldbe borították a kontinenseket, élőhelyet teremtettek az állatoknak.

Több tízmillió év

A ma élő növények génjeit elemző tudósok eredményei ellentmondanak a kizárólag növényi kövületekre alapozott elméleteknek:

A fosszíliák tanúságával ellentétben a szárazföldi növények több tízmillió évvel korábban jelentek meg. Ez megváltoztatja a korai földi környezet természetéről alkotott elképzelést, a pocsolyák moszatrétege helyett apró növényeket képzelhetünk el, amelyek a lábujjunkig érnének, annál magasabbra alig

– idézi Philip Donoghue, a Bristoli Egyetem földtudományi tanszékének kutatójának szavait az MTI.

A korai növények kínáltak élőhelyet a már teljesen szárazföldi állatoknak, amelyek nagyjából ugyanekkor jelentek meg. Mindez egybeesik azzal az időszakkal, amikor a tengerek élővilága hirtelen sokszínű és népes lett, ezt az eseményt hívja a tudomány a kambriumi robbanásnak, amely mintegy 530 millió évvel ezelőtt kezdődött és 520 millió éve lett vége.

Biztosították a légkört

Eredményeink azt mutatják, hogy a szárazföldi növények már éltek a kambrium földtörténeti kor közepén, vagyis nagyjából az első szárazföldi állatok megjelenésekor

– ezt már Mark Puttick, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa, a kutatás résztvevője mondta.

A Föld történetének első négymilliárd évében a kontinensek lakatlanok voltak, az életet pusztán a mikrobák jelentették. A növények szárazföldi elterjedése, alkalmazkodása a vízen kívüli élethez hatással volt a légköri szén-dioxid koncentrációjára és a hőmérsékletére, ezzel a Föld élővilágának fennmaradására.

Az új tanulmány az úgynevezett molekuláris óra módszerén alapul, vagyis ma élő organizmusok génjeit elemzi és összehasonlítja őket a közös ősök kövületeiből származó információval.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MINT IMAGES)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Passerbys cross a street in the city centre of Cottbus, Germany, 23 January 2018. Cottbus is becoming the scene of ugly attacks between Germans and foreigners. The rage is let out in the nice corners of Cottbus, not in the areas dominated by prefabricated buildings. Photo: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.