Tudomány

Borostyánban konzerválódott egy dinoszauruszvérrel teli kullancs

24.hu
24.hu

2017. 12. 14. 08:11

Kutatók egy csoportja olyan 99 millió éves borostyánokat vizsgált, melyekben kullancsok konzerválódtak. Az élősködők egykor bizonyítottan dinoszauruszok vérét szívták. A szakértők eddig is feltételezték, hogy a kullancsok már 100 millió évvel ezelőtt is léteztek, a korszakból viszont csak kevés parazitákhoz köthető lelet maradt fenn.
Korábban a témában:

Egy Mianmarban talált borostyán az első ismert bizonyíték arra, hogy a kullancsok 99 millió évvel ezelőtt tollas dinoszauruszok vérét szívták – számol be az IFLScience. A kövületben ugyanis olyan parazitát azonosítottak, amely egy tollba kapaszkodott.

A kutatók nem tudták megállapítani, hogy a fosszília pontosan milyen dinoszauruszfajhoz is tartozott, de a kövület kora alapján arra jutottak, hogy az ősi toll nem egy modern madáré volt.

Ricardo Pérez-de la Fuente, az Oxfordi Egyetem Természettudományi Múzeumának munkatársa és az új tanulmány társszerzője szerint az eddigi fosszíliák azt mutatják, hogy a korszakban sok theropoda dinoszaurusznak viselt tollakat. A csoportba változatos méretű, két lábon járó élőlények tartoztak – többek közt a Tyrannosaurus rex is.

A kutatók amellett, hogy bizonyítékot találtak a parazita-dinoszaurusz kapcsolatra, egy új, kihalt kullancsfajt is felfedeztek. A Deinocroton draculi, azaz Drakula rettenetes kullancsának egyedeit több borostyánban is megtalálták.

Az egyik példány a jelek szerint épp halála előtt szívhatott vért, ugyanis teste nagyjából nyolcszor volt nagyobb az átlagosnál.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a leletet felhasználva a kutatók létrehozhatnák a Jurassic Parkot. Ennek egyik oka az, hogy a fosszília nem a jura, hanem a kréta korból származik. Ennél is fontosabb azonban, hogy mai technológiánkkal lehetetlen DNS-t kivonni a borostyánokból.

Bár a Jurassic Park egy valódi tanulmányon alapult, amely azt állította, hogy sikerült borostyánból DNS-t kivonnia, a későbbi kísérletek során arra jutottak, hogy a borostyánmintát modern DNS szennyezte

– mondta Pérez-de la Fuente. Mivel a DNS az idő múlásával gyorsan bomlik, könnyen elképzelhető, hogy sosem leszünk képesek genetikai vizsgálatot végrehajtani az efféle kövületeken.

Mianmar és környéke egyébként bővelkedik a borostyánkövekben. A régióban korábban különböző rovarokat, gyíkokat, növényeket és madarakat tartalmazó fosszíliákat is azonosítottak.

(Kiemelt kép: Peñalver et al.)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.