A közép kréta kori maradványt Észak-Mianmarban, a Hukawng-völgyben fedezték fel, és 2014-ben adták el egy kínai múzeumnak. A leletről a közelmúltban számoltak be a szakértők a Gondwana Research folyóiratban. A csapat a fosszília analízise során mikro-CT-t és háromdimenziós rekonstrukciós módszert is használt.
A borostyánban található élőlény egy enantiornithin, tehát a madarak egy mára kihalt csoportjához tartozott. A szakértőknek elég volt ránéznie a megkövesedett gyantára, és fel is fedezték az állat fejét, szárnyait, tollait és karmos lábait.
Az efféle ősi szárnyasok nagyjából 66 millió éve tűntek el.
Az új tanulmány szerzői szerint a burmai borostyán ritka a kréta kori borostyánok közt, mivel a fosszíliák viszonylag nagyok, tiszták, tartósak, és nagy mennyiségben bányásszák őket. Az utóbbi 20 év során az észak-mianmari lelőhelyek kiemelten fontossá váltak a gyantában konzerválódott krétakori rovarok és növények tanulmányozásában. A lerakódások a gerincesek vizsgálatában is egyre jelentősebb szerepet kapnak.
Az állat tollazatának elemzése után a csapat arra jutott, hogy az élőlény alig pár napos lehetett, amikor a gyanta fogságába került. Ez akár azt is jelentheti, hogy a modern fiókáktól eltérően ez a madár már igen fiatalon képes volt repülni. Mivel hasonló borostyánokat korábban Kínában, Mongóliában, Spanyolországban, Argentínában, Brazíliában és az Egyesült Államokban is találtak, úgy tűnik, az ősi szárnyasok kevésbé figyeltek oda utódaikra.
Bár a fosszília remek állapotban került elő, genetikai anyag nem maradt benne. Ennek ellenére a kutatók nem bánkódnak, bíznak benne, hogy további fantasztikus leletekre bukkanhatnak Mianmarban.
