A farkasemberek vagy vérfarkasok ma ismert lényként valamikor a középkorban születhettek meg az európai folklórban, de a rémálmokban eredező gyökerek jóval távolabbra nyúlnak vissza. Hogy mennyire, arra most orosz kutatók találtak négyezer éves bizonyítékot.
Az első tárgyi bizonyíték
Az írott történelem több népcsoport kapcsán is feljegyezett egy beavatási rituálét, amikor a fiúk férfivá válásuk jelképeként kutyák, farkasok húsából ettek. A cél természetesen az volt, hogy ezáltal szert tegyenek e kiváló ragadozók képességeire.
Eddig azonban minderre nem volt tárgyi bizonyíték. Ezért jelentős az orosz sztyeppén dolgozó antropológusok felfedezése, akik egy bronzkori, a Krisztus előtti 1900-1700-as évekre datálható település nyomai között sok kutyától és farkastól származó maradványt találtak. Összesen 64 állatról van szó, többségében ebek és néhány farkas.
Farkast eszem, farkas leszek
Abban az időben a kutya társnak számított és nem élelemforrásnak, ráadásul ezek az állatok mind egészséges, jól táplált felnőtt egyedek voltak, többségében kanok, ami összecseng a rituálé máshonnan származó írásos emlékeivel.
Mindez arra utal, hogy ezek az emberek valóban kutyák és farkasok elfogyasztásával váltak rituálisan férfivá, megszerezve az elfogyasztott állat képességeit – vonták le a következtetést a leletről beszámoló tanulmány szerzői, David Anthony és Dorcas Brown, a Hartwick College munkatársai.
(Kiemelt kép: Lyncanthrope Films / Collection ChristopheL)
