Bár a Cassini fő célpontja a Szaturnusz volt, a szerkezet a gázbolygó holdjait is megvizsgálta.
Ahogy a szonda egyre több és több adatot gyűjtött az égitestekről, a szakértők egyre biztosabban állíthatták: akár az élet is megjelenhetett ezeken a holdakon. Éppen ezért a jövőben a Titán és az Enkeládusz remek célpontjai lesznek az újabb misszióknak.
Folyadékban gazdag a Titán
A Titán a Szaturnusz legnagyobb kísérője, és az egyetlen hold a Naprendszerben, melynek sűrű a légköre. Sokáig éppen ez a különleges atmoszféra akadályozta a csillagászokat abban, hogy alaposabban is elemezzék az objektum felszínét. Aztán jött a Cassini – illetve a hozzá tartozó leszállóegység, a Huygens.
Az űrszonda 2004-ben érkezett meg az égitesthez, a lander pedig 2005 januárjában szállt le az objektumon – utóbbi küldetés végül nem lett teljesen sikeres. A két szerkezetnek köszönhetően a szakértők számtalan meglepő dolgot ismerhettek meg az emberi szemmel igen lenyűgöző, de egyben kísérteties Titánról.
Utóbbiak párolgásukkal hatalmas felhőket, majd esőzéseket hoznak létre.
Az eszköz még az objektum légkörét is elemezte, melyben több szerves vegyületet is talált. A molekulák között akad olyan is, mely elősegítheti az élet kifejlődését.
A Titán megfigyelésének egyik legfontosabb eredménye a metán- és etántavak létének alátámasztása. Korábban egyetlen idegen égitesten sem mutatták ki folyadékok jelenlétét, a holdon viszont rengeteg folyékony felületet azonosítottak.
Sőt, a Cassini és a Huygens elemzései azt is felfedték, hogy a mélyben, megközelítőleg 55-80 kilométerrel a felszín alatt, egy víz- és ammóniaalapú óceán is rejtőzködik. Az óriási folyadéktömeg mellett ráadásul egyéb, a földi éle létrejöttében fontos szerepet játszó anyagok is jelen vannak.
A Cassini az évek során fokozatosan derítette fel, hogy, bár a holdon elképesztő hideg uralkodik – az átlagos felszíni hőmérséklet mintegy -179 Celsius-fok – a Titán így is meglepően sokban hasonlít a Földre. Az űrszonda munkájának köszönhetően olyan bizonyítékok született, melyek azt igazolják, hogy az égitesten adottak a körülmények a kezdetleges létformák kialakulásához.
Nem véletlen, hogy néhány szakértő úgy véli, érdemes lesz a jövőben embereket is küldeni a lakhatónak tűnő objektumra – már csak azért is, mert a Titán bővelkedik az energiaforrásokban.
Jég alatti ökoszisztéma az Enkeláduszon?
Az Enkeládusz egy meglehetősen kicsi objektum, sugara nagyjából 250 kilométeres. A holdról már korábban is viszonylag sokat tudtak a kutatók, például azt, hogy külsejét vízjég borítja, a felszínformáló erői pedig még a közelmúltban is aktívak lehettek. 2005-ben azonban a Cassini elkezdte árnyalni a parányi égitestről kialakított képet.
A szonda első nagy felfedezése az volt, hogy az Enkeládusz gejzírjei vízpárát és jégszemcséket lövellnek a hold atmoszférájába, illetve az objektum környezetébe. Később a Cassini az égitest déli pólusánál felszálló hőt és eltorzult krátereket is azonosított – ezek az égitest geológiai aktivitásának jelei.
Egy 2008-as elrepülés azt is megmutatta, hogy a hold légkörében nem csupán víz, hanem szén-monoxid, szén-dioxid, metán és meglepően sok egyéb szerves vegyület is megtalálható.
Egy évvel később a Cassini egy felszín alatt fekvő óceán nyomát is felfedezte – a szerkezet az égitest környékén sós jégdarabokra bukkant, melyek csak az Enkeládusz mélyéről kerülhettek oda. 2015-ben az űreszköz tovább vizsgálta a hold gejzírjeit, újabb információkkal támasztva alá a rejtett óceán létezését.
Ugyanezen év légköri elemzése szilícium-dioxidot mutatott ki. Ez a vegyület a Földön a forró kőzetek és a víz reakciójával jön létre.
Bolygónkon az úgynevezett hidrotermális kürtőknél figyelhető meg a jelenség: a víz befolyik a repedésekbe, reakcióba lép a felhevült kőzetekkel, majd visszaáramlik. A földi kürtőknél meglepően sokszínű ökoszisztéma alakult ki.
Azóta a Cassini a hidrogén jelenlétét is igazolta. Az elem volt a hidrotermális kürtők működésének utolsó hiányzó feltétele.
Az űrszonda adataival mára a kutatók kijelenthetik: mai tudásunk szerint a parányi objektumon, ha csak kezdetleges formában is, de létrejöhetett az élet.
Minden, amit a Cassiniről tudni érdemes
A Cassini kalandjai során nem csak a potenciális idegen létformák nyomai után kutatott, hanem egyéb értékes felfedezéseket is tett. A héten részletesebben is beszámolunk az űrszonda eredményeiről és a Nagy Fináléról.
A Cassinivel kapcsolatos cikkeket erre a linkre kattintva olvashatja majd.
