Tudomány
Laboratory mice (Mus musculus), Netherlands. 
 
Biosphoto / Matthijs Kuijpers

Gyógyszer az emlékek nélküli életre: az egereknél már működik

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2017. 08. 14. 09:34

Aki nem élte át, annak elképzelhetetlen, hogy percek, napok, évek tűnjenek el az emlékezetéből. Extrém esetben akár egész addigi élete. Pedig bárkivel megtörténhet egy baleset eredményeként.
Korábban a témában:

Az 50 első randi című filmet Drew Barrymore-ral és Adam Sandlerrel nyilván mindenki ismeri. A fiatal lány balesetet szenved, elveszíti emlékezőképességét, gyakorlatilag minden reggel, ébredés után újra kell kezdenie az életét. Romantikus amerikai vígjáték hollywoodi habbal és extrém módon sarkítva, de az alapsztori elgondolkodtató: ha az embernek nincsenek emlékei, miért éri meg élni?

Egereknél eredményes

A jelenség létezik, a tudomány traumás agysérülés (angol rövidítéssel TBI) okozta memóriazavarként ismeri. Ám egy nemrégiben megjelent hír arról számolt be, hogy amerikai kutatók által kifejlesztett, ISRIB néven ismert kísérleti gyógyszer komoly áttörést hozhat a gyógyításában.

Egereken alkalmazva az új szer még akkor is hatékonynak bizonyult, ha a sérülés után egy hónappal kezelték az állatokat. Meglepő eredmény, biztató kezdet

– kommentáltak a kutatók.

Laikusként nyilvánvalóan minden orvosi eredményt hajlamosak vagyunk áttörésként értelmezni, de legalábbis szeretnénk megérteni, miről is van itt szó. Büki András professzort, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Általános Orvostudományi Karának igazgatóját kérdeztük.

A tudomány jelenleg nem érti, nem tudja, mi áll pontosan az enyhe koponyasérülések miatt kialakuló memóriazavarok hátterében. Csak hogy tisztázzuk: olyan emlékezetkiesésekről van szó, amelyek baleset, sportsérülés, magyarul a koponyát ért “ütés” nyomán tapasztalhatók. Van, hogy az ember csak a baleset körülményeit képtelen visszaidézni, máskor nagyobb időszakok, eseménysorok esnek ki.

Az emberi agy túl bonyolult

Miért? Mi történik az agyban az ütés hatására? Erről csak feltételezések vannak.

A sérült területek oxigénfelhasználási viszonyait vizsgálva kimutatható a normálistól eltérő működés, alak és méretbeli elváltozás, mikrovérzések nyomait is lehet felfedezni” – mondja a magyar TBI-kutatásban fontos szerepet játszó professzor.

De az emberi agy rendkívül bonyolult, komplex működése ma még átláthatatlan a szakemberek számra is. A trauma hatására történő memóriavesztés pedig legalább ilyen változatosságot mutat. Például egy fejsérüléssel, enyhe eszméletvesztéssel járó autóbaleset után gyakran előfordul, hogy az illető nem emlékszik a baleset körülményeire, majd 3-6 hónap után az emlékezete visszatér. Ám nem minden esetben.

Fotó: MTI/EPA/John G. Mabanglo

Amit az “50 első randi” feldolgoz lehet ugyan a másik véglet, bár pontosan ilyen esetre nem ismerünk példát. A fent említett végtelen variációkat tekintve viszont valami hasonló megtörténhet a valóságban is, bár Büki András kiemeli: a film – műfajából adódóan – erős túlzásokkal dolgozza fel a problémát.

Az irány megvan

A TBI igen gyakori probléma világszerte, de mivel az okokat nem ismerjük, ma még a célzott kezelés is lehetetlen. Annyit még érdemes itt megjegyezni, hogy a kisebb, de ismétlődő sérülések hosszabb távon általában komolyabb memóriavesztést képesek okozni, mint egyetlen, nagyobb trauma. Magyarán egy bokszoló, aki benyel pár 10 ezer ütést a fejére K.O. nélkül, hosszabb távon rosszabbra számíthat mint az, aki egy könnyebb ájulással végződő balesetet szenved.

Több anyagra, vegyületre tekinthetünk reményteljesen, mint amiből megszülethet a jövő gyógyszere.

Ilyen az említett ISRIB is, de mindegyikkel ugyanaz a baj: egereknél és patkányoknál működik, de a rágcsálók agyának szerkezete nagyon különbözik az emberéktől.

A témában most még úgynevezett alapkutatások folynak, ezek fókuszában az áll, hogy ugyanazokat a modelleket teszteljék eltérő vizsgálati körülmények között – így lehet pontosabban behatárolni azon anyagok, módszerek körét, amelyeket érdemes tovább fejleszteni.

Mondhatjuk úgy is, egy hosszú út elején járunk, de az irány már látszik.

A kísérleti gyógyszereket következő körben disznókon tesztelik, az ő agyuk már sokkal inkább hasonlít a miénkhez. Másrészt a tudósok a különböző súlyosságú koponyasérülések vérből kimutatható markereit keresik. A TBI-kutatásban a Pécsi Tudományegyetem élen jár, nyár végén itt tartanak egy több tucat ország részvételével zajló szimpóziumot a témában.

Összességében tehát amilyen elképesztő teljesítményre képes az emberi agy, olyan mértékű leépülésnek is szemtanúi lehetünk, majd akár ugyanilyen mértékű “szellemi feltámadásnak”.

Ami biztos: előbb vagy utóbb, de ez utóbbit egyszer segíteni tudjuk majd.

(Kiemelt fotó: Getty Images)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.