Az Exeteri Egyetem szakértői azt vizsgálták, hogy a szürkemókusok hogyan tudják feleleveníteni a korábban tanultakat. Vizsgálatukból kiderült, hogy a rágcsálók akkor is emlékeznek az elsajátított problémamegoldó módszerekre, ha két éve nem kellett használniuk.
A kísérlet azt is felfedte, hogy az élőlények ismeretüket akkor is fel tudják használni, ha az eredeti probléma átalakított verziójával kell megküzdeniük.
Pizza Ka Yee Chow, az egyetem munkatársa szerint ez magyarázat lehet arra, hogy a szürkemókusok miért képesek gond nélkül elboldogulni a városokban. A rágcsálók például igen ügyesen szereznek élelmet a madáretetőkből.
Az emberek kipróbálhatnak különböző típusú madáretetőket a mókusok távol tartására, az új kutatás azonban azt mutatja, hogy a szürkemókusok nem csupán emlékeznek az élelemszerzést segítő trükkökre, hanem új helyzetekben is képesek alkalmazni a képességeket
– mondta a szakértő.
A vizsgálatban az öt mókusnak olyan problémát kellett megoldani, mellyel 22 hónappal korábban már találkoztak. Az élőlényeknek fogantyúkat kellett lenyomnia, hogy hozzájussanak a mogyoróhoz. A kísérlet első fázisa során az állatok véletlenszerűen próbálkoztak, míg rá nem jöttek a megoldásra. A tesztek elején a mókusok átlagosan 8, míg a végén csupán 2 másodperc alatt szerezték meg a jutalmat.
A szürkemókusokról régóta tudják a kutatók, hogy jó a hosszú távú memóriájuk – elvégre képesek elrejteni, majd megtalálni a téli tartalékaikat. Stephen Lea, az Exeteri Egyetem szakértője szerint egy korábbi kísérletük már bebizonyította, hogy remekül tudnak emlékezni az elrejtett mogyorók pontos helyére.
Az új vizsgálatban azonban a memória egy egészen más típusát elemezték: itt nem helyeket, hanem régóta nem használt képességeket kellett feleleveníteni. Az is nagy különbség, hogy a természetben legfeljebb pár hónapig kell emlékezni az elrejtett élelem lelőhelyére, míg a kísérletben majdnem két év után kellett előhívni a tapasztalatokat.
Mikor a csapat egy harmadik tesztben a mókusokat az eredeti feladattól több szempontból is különböző probléma elé állította, az élőlények először megijedtek az új típusú kihívástól, és átlagosan 20 másodpercet hezitáltak a feladat megkezdése előtt.
Az utóbbi napokban nem ez volt az egyetlen új tanulmány, amely az állatok intelligenciájával foglalkozott. A Lundi Egyetem kutatói például a közelmúltban bizonyították be, hogy a hollók képesek előre gondolkodni.
