A felfedezés komolyan befolyásolhatja a fejlődésünkről alkotott tudományos képet. A három felnőttből, egy serdülőből és egy gyermekből álló leletegyüttes átfogó elemzése azt mutatja, hogy a csontok nagyjából 300 000 évesek.
Jacques Hublin, a Max Plank Társaság kutatója szerint a maradványok sokkal idősebbek, mint bármelyik másik fajunkhoz köthető lelet. A kutató hozzátette, az általuk felfedezett élőlények lehetnek az emberiség legelső gyökerei.
A legkorábbi Homo sapiens, melyet Afrikában valaha találtak
– állapította meg Hublin.
A csapat a lelőhelyen feltárt kőeszközök segítségével datálta a csontokat. A szakértők termolumineszcenciás módszert használtak, hogy felmérjék az anyagokban felgyülemlett sugárzás mértékét. Ezzel tudtak becslést adni a szerszámok korára. A kutatók a leletekből genetikai mintákat is megpróbáltak kinyerni, de a csontok túl idősek, a környezet pedig túl száraz volt ahhoz, hogy a maradványok megfelelő állapotúak legyenek.
A korábbi genetikai bizonyítékok arra utalnak, hogy a mai emberek ősei, az első Homo sapiensek Afrika területén jelentek meg. A kutatók a marokkói felfedezés miatt most úgy vélik, hogy a faj nem konkréten Kelet-Afrikában, hanem Afrika-szerte több helyen fejlődött ki.
Ha van Édenkert, akkor az Afrika
– mondta Hublin.
A szakértők szerint az ember ősei a kontinens különböző pontjain jelentek meg, az ökoszisztéma változásával azonban bizonyos időszakokban találkoztak egymással. Ezen alkalmakkor nem csak a gének, de a technológiák is keveredhettek. Az előnyös mutációkat egyik populáció a másiknak adta át, így növelve a pozitív szelekció hatását.
Fontos megjegyezni, hogy a 300 000 évvel ezelőtti Afrika sokban különbözött a maitól. A barlang, melyben a csontok voltak, napjainkban igen száraz, a korszakban azonban feltehetőleg fás-füves, állatokban bővelkedő környezetben helyezkedett el. Mivel a Szahara még nem létezett, őseinek hatalmas területeket járhattak be szabadon, újabb és újabb közösségekkel találkozhattak.
A kutatók a Nature folyóiratban megjelent tanulmányukban rámutatnak: bár a leletek fajunk első képviselőihez tartoznak, az élőlények nem voltak modern értelemben vett emberek. Agyuk jóval kevésbé volt fejlett, és nem voltak olyan intelligensek, mint a mai emberek.
