Lori Marino, az új tanulmány vezető szerzője szerint a tyúkokat olyan élőlényeknek írták le, melyekből hiányoznak azok a pszichológiai jellemzők, melyeket rendszerint intelligens élőlényekhez szokás kötni. Éppen ezért a madarakat úgy könyvelték el, mint kevésbé dörzsölt állatok.
A csirkepszichológia elképzelése a legtöbb ember számára furcsa
– ismerte el a szakember.
A kutatók szerint azonban több bizonyíték is van arra, hogy a baromfiknak van bizonyos szintű számfogalma. A frissen kikelt csibék például képesek különbséget tenni az eltérő mennyiségek közt, valamint úgy tűnik, valamilyen formában értik a kivonást és összeadást is. Hasonló eredmények egyébként kacsafiókák esetében is születtek.
A csibék emellett képesek figyelmeztetni társaikat veszély esetén. Ez azt jelenti, hogy a madarak rendelkeznek egyfajta önismerettel, sőt, előre tudják jelezni a jövőbeli eseményeket. Úgy tűnik, a következtetések levonása egy olyan tulajdonság, melyben a szárnyasok előttünk járnak, legalábbis fiatalkorban – az újszülött emberek ugyanis nem képesek erre.
Bár az eredmények igen meggyőzőek, azért akad egy kis szépséghiba, mégpedig az összeférhetetlenség. Marino ugyanis annak a projektnek a vezetője, melynek célja annak bemutatása, hogy a haszonállatok értelmes, komplex érzelmekkel és érzésekkel rendelkező lények. A program a gazdaságokban élő állatok helyzetének javításán dolgozik.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a kutatócsoportnak ne lehetne igaza. Korábban már számtalan háziállatról bebizonyosodott, hogy meglehetősen intelligens. A sertések kognitív képességeit például a kutyákéhoz szokták hasonlítani. Az állatokat meg lehet tanítani a “hozd vissza” játékra, sőt, a környezetükbe elhelyezett tükrök működését is hamar megismerik.
Ha ez nem lenne elég, korábban egy szintén nem túl okosnak hitt élőlényről derültek ki meglepő dolgok. Bár sokan úgy gondolták, a birkák semmi másra nem képesek, csak a nyáj vak követésére, egy kutatás során rájöttek, hogy agyuk a rágcsálók és főemlősök agyával is felveszi a versenyt. Bizonyos helyzetekben még a miénkkel is.
A juhok nagyjából azonos idő alatt képesek megtanulni, hová lett elrejtve a táplálék, mint a majmok és az emberek. Az állatok nagyjából 50 fajtársuk pofáját tudják megjegyezni, gyorsan feltérképezik a környezetüket, és rendkívül hamar felismerik, hogy hol vannak annak határai – még akkor is, ha a fizikai határ nem is létezik.
Ezek a felfedezések persze nem jelentik azt, hogy félnünk kellene haszonállataink puccsától. Legalábbis egyelőre nem.
(Via: IFL Science)
