Tudomány

Az “intelligens” nyálkagombák még tanítani is képesek

Egyetlen sejtből állnak, nincs agyuk, sőt, olyan neuronjaik és hálózataik sem, melyek ellátnák az agy feladatait. Szegény kis nyálkagombák ezek alapján nem tűnnek valami dörzsölt létformáknak. Mégis, úgy tűnik, ezen organizmusok meglepően "intelligensen" viselkednek.

Bár az élőlényeknek nincs szürkeállománya, a korábbi kutatások mégis kimutatták, hogy képesek a tapasztalataikból tanulni. Egy új vizsgálat pedig azt is felfedte, hogy a telepek miként tanítják a többi kolóniát.

A nyálkagombák sok egysejtű organizmusból állnak. Egy-egy ilyen csoportosulás úgy működik, mint egyetlen nagyobb szervezet: képes mozogni, megvizsgálni a környezetét, felfedezni a táplálékot és a veszélyforrásokat. Az organizmusok együttműködése meglepően hatékony, még arra is lehetőséget ad, hogy a telep a lehető legrövidebb úton érje el a célját.

Idén áprilisban egy francia kutatócsoport felfedezte, hogy többről van szó, mint egyszerű eredményességről. A vizsgálatok során a Physarum polycephalum nevű élőlényeknek egy zselészerű anyagban elhelyezett “hídon” kellett átjutniuk, hogy elérjék a túloldalon lévő táplálékot. A hidakat koffeinnel vagy kininnel kezelték, amely kellemetlen ízű az organizmusok számára.

Egy idő után a telepek rájöttek, hogy érdemes átküzdeni magukat az akadályokon található irritáló anyagokon. A szakértők a teszt végén megállapították, hogy az élőlényben megvan a képesség bizonyos szintű tanulásra.

Egy, a szintén a Toulouse-i Egyetem tudósai által irányított új kutatás azonban ennél is messzebb ment. A szakértők hasonló körülmények közt helyeztek el két telepet egy hídnál, az egyik csoportosulás azonban még korábban sosem találkozott az akadállyal. A kutatók megfigyelték, hogy a tapasztalt kolónia miként olvad össze a másik teleppel, majd az egyesült szervezet miként kel át a veszélyes sóval kezelt hídon.

A kísérletet később megismételték, ez alkalommal azonban azt vizsgálták, képes-e a rutinos csoport egyszerre több telepet is tanítani. A szakértők azt találták, hogy az egybeolvadás még akkor is működik, amikor egy Petri-csészében három tapasztalatlan kolóniára csupán egyetlen gyakorlott jut. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a tanító telep által begyűjtött tapasztalatok nem hígulnak el, hanem valamiképp szétterjednek a különböző kolóniákban.

Senki sem tudja pontosan, hogy a nyálkagombafaj miként irányítja ezt a folyamatot.A jelek alapján azonban úgy tűnik, az organizmusok sejtjében olyan biofizikai átalakulások zajlanak, melyek aztán a szomszédos élőlényeknél is megjelennek.

Ez nem kifejezetten meglepő, hiszen hasonló dolog történik az agyunkban is, amikor kialakulnak és elraktározódnak az emlékek. Bár testünkben a sejtek folyamatosan cserélődnek, mégis képesek vagyunk felidézni azokat a régi képeket is, melyeket már nem az azokat felvevő, régen elpusztult sejtek őriznek.

(Via: IFL Science)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik