Komoly tudósok ma már nem vitatják, hogy a globális felmelegedés gyors üteméért az emberi tevékenység, elsősorban az üvegházgázok légkörbe juttatása a felelős. A következmények felmérhetetlenek: a tengerszint emelkedése metropoliszokat önthet el, soha nem tapasztalt viharok, aszályok és áradások következnek, egyre drágább kincs lesz az édesvíz, milliárdnyi emberből válhat klímamenekült. Ha megakadályozni nem is, de kordában tarthatnánk a klímaváltozást, ha gyorsan és együtt cselekednénk.
A jelek egyre ijesztőbbek. A Meteorológiai Világszervezet, a WMO szerint globális szinten a tavalyi év volt a valaha mért legmelegebb. A felszínhőmérséklet földi átlagát tekintve 2016 viszont nagy valószínűséggel még annál is melegebb lesz.
Magyarország is melegszik
Magyarországon a hőmérsékletek jól követik a globális változásokat, ám a kisebb terület miatt nálunk nagyobb a változékonyság, a hazai nagy anomáliák nem feltétlenül esnek egybe az európai vagy az egész bolygót érintő anomáliákkal – olvasható a met.hu-n. Nálunk a 2014-es év volt a legmelegebb. Az idén januártól novemberig tartó időszak a 10. legmelegebb volt 1901 óta, így egy átlag körüli decemberrel is 2016-ot a valaha mért tíz legforróbb év közé sorolhatjuk majd.
Az idei ősz még úgy is sokkal melegebb volt a szokásosnál, hogy október elején erősen lehűlt a levegő, néhol még havazott is. Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 10,6 Celsius-fok volt, ami 0,3 fokkal haladta meg a sokéves, 1981 és 2010 közötti normálértéket. Nagyok voltak az eltérések is. Szeptember 1,95 fokkal alakult az átlag felett, sőt még hőségnapok is előfordultak.
Olvad a jég, emelkedik a tengerszint
Globális szinten az októberig rendelkezésre álló hőmérsékleti adatok elég magasak ahhoz, hogy 2016 új rekordot hozzon. Ekkor pedig elmondhatjuk, hogy a 17 legmelegebb évből 16 az ezredforduló után lépett fel. A hőmérséklet emelkedésért felelős üvegházgázok koncentrációja idén is tovább emelkedett. A jeges-tengeri jégtakaró továbbra is rekord alacsony szinten maradt, különösen az év elején és az októberi fagyási időszakban, ezen kívül nagyon korai és jelentős volt a grönlandi jégtakaró olvadása – sorolja az Országos meteorológiai Szolgálat.
2016 eddigi legpusztítóbb eseménye a Matthew hurrikán, ami Haitin a 2010-es földrengés óta a legnagyobb humanitárius katasztrófa volt. Elmondható tehát, hogy egyre nyilvánvalóbb az emberi tevékenység hatása a veszélyes és nagy károkat okozó szélsőséges időjárási és éghajlati eseményekre.
Oroszország sarkvidéki területein 6–7 Celsius-fokkal haladta meg a hőmérséklet a sokéves átlagot. Az északi sarkvidék tágabb környezetében Oroszországban, Alaszkán és Kanada északnyugati részén az átlagosnál legalább 3 fokkal volt melegebb. Régebben a rekordokat tizedekben mértük, mára változott a helyzet, fokokról beszélünk. …
A klímaváltozás hatására egyre inkább növekszik a szélsőséges időjárási helyzetek előfordulásának gyakorisága. Az egy emberöltő alatt egyszer előforduló hőhullámok és árvizek egyre gyakoribbá válnak. Az emelkedő tengerszint miatt a trópusi ciklonok keltette hullámok magasabbra törnek a part menti régiókban
– mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára.
Egy év alatt 20 millió klímamenekült
Részleteket a hó- és jégborítottságról, az extrém melegekről ide kattintva olvashat. Most csak a klímamenekültekről néhány szó. A gyakoribb, és potenciálisan egyre intenzívebb időjárással kapcsolatos katasztrófák, az erőforrásokon való osztozkodás okán kialakult verseny, valamint az emelkedő tengerszint miatt a Migráció Nemzetközi Szervezete szerint nőni fog a népvándorlás.
Az időjárással kapcsolatos veszélyek 14,7 millió ember költözését idézték elő. A legtöbb embernek Dél- és Kelet-Ázsiában kellett elhagynia az otthonát, de nincs olyan régió a Földön, amelyre ne lett volna hatással.
(Kiemelt kép: Europress Fotóügynökség)
