Dr. Michael Haslam, az egyetem Főemlősrégészeti Kutatócsoportjának tagja szerint a felfedezés segít korai őseink technológiájának megértésében, és ezzel az evolúció átgondolásában is. A technika fejlődésében a vágásra alkalmas éles kőszerszámok előállítása kulcsfontosságú volt, Haslam ezért úgy gondolja, a jelenség felfedezése a majmoknál komoly csavart adhat az evolúciós viselkedésről alkotott tudományos véleménynek, illetve annak, hogy milyen jelentőséget tulajdonítunk ennek az egyedi viselkedésnek.
Bár az emberek nem egyedülállóak a technológia elkészítésében, használati módjukban mégis sokban különböznek attól, amire a majmok látszólag képesek
– állapította meg a szakember.
Haslam több más intézménnyel együtt dolgozva a Brazília északkeleti részén található Serra da Capivara Nemzeti Park területén figyelte meg a majmok akaratlan pattintott kőeszközkészítését. Az állatok egy-egy kerek kvarckövet használtak kalapácsként, mellyel többször is lecsaptak egy sziklafalba ágyazódott kisebb kövekre. Addig sújtottak le a sziklára, míg a kisebb elemek ki nem váltak, létrehozva a jellegzetes pattintott formákat.
A kutatók észrevették, hogy a majmok az ily módon kibányászott kövek közül néhányat kalapácsként hasznosítottak újra. Haslamék később több mint száz ilyen tárgyat gyűjtöttek össze a helyszínen, melyek közt egyaránt akadt ép és töredezett kalapács, de pattintással létrejött kőeszköz is. A törött kvarcok mintegy fele olyan egyedi mintát hordozott magán, melyet a régészek az emberszabásúak eszközkészítéséhez kötnek.
Dr. Tomos Proffitt, az Oxfordi Egyetem szakértője szerint az új kutatás bebizonyította, hogy a modern főemlősök is képesek olyan objektumokat létrehozni, melyeket néhány évtizeddel ezelőtt még csak az emberszabásúakkal hoztunk kapcsolatba. A kutató hozzátette, ez természetesen nem jelenti azt, hogy az eddig előkerült korai kelet-afrikai leletek ne emberfélékhez tartoznának.
Míg közelebbi rokonaink az ilyen tárgyakat azért hozták létre, hogy azokat vágásra használják, a majmok esetében még nem tiszta, hogy miért alkotják meg azokat. A felvételek alapján az állatok nyalogatják a töredezett köveket, ami arra utal, hogy a pattintással az élőlények az ásványokban lévő nyomelemet, a szilíciumot próbálják kinyerni. Az sem kizárható, hogy a majmoknak a kvarcon található zuzmóra van szükségük valamilyen ismeretlen gyógyászati eljárás miatt.
Egy biztos: a kutatók szerint egyik majom sem próbálta vágásra vagy kaparásra felhasználni a pattintással létrehozott eszközöket.
(Via: Sci News)
