Világhírű magyarokat keresve Teller Ede, Rubik Ernő, Puskás Ferenc neve mellett az elsők közt ugrik be Lugosi Béla. Nem volt fiatal ember, 40 felé közeledett, amikor kijutott Amerikába, és meghódította a filmvásznat: több mint 120 filmben játszott, a nagy kiugrást az 1931-es Drakula hozta meg számára.
Egész életében ugyanazt a szerepet kellett játszania. Százféle gonoszt, ezerféle színben. És ő megkísérelte a lehetetlent. A kegyetlen orvosok, tébolyult tudósok, ocsmány szörnyek, megszállott hipnotizőrök, vérszívó grófok arzenáljában aprólékos műgonddal igyekezett felépíteni az egyes jellemeket. Tucatjával vitte hátán a rémfilmeket, és még a huszadik ugyanolyanban is érdekes tudott lenni. Bírája lehet mindenki, aki utánacsinálja
– írja róla Kővári Orsolya a Színház.hu-n.
Egy “mázlista” magyar
Lugosi Béla nevét ismerte az egész világ, számon tartja ma is, csak mi magyarok nézünk kukán, ha néhány szót kellene mondani róla. Na jó, azért azt itthon is mindenki kapásból rávágja: Lugosi Béla=Drakula. És talán még annyit, hogy egykori villájában ma Johnny Depp lakik – pedig ez nem igaz, mégis széltében-hosszában terjed.
“Tudatlanságunk” oka, hogy filmjei többségét annak idején nálunk be sem mutatták, sőt sokuk tiltólistán volt, Lugosit “magyar származású amerikai filmszínészként” emlegették. Sőt, a hazai színházi közvélemény évtizedekig úgy tartotta:
Egy átlagos magyar színpadi színész nagy mázlival
– idézi Takács István a Színészkönyvtár.hu-n.
Nézzük akkor, ki volt ez az ember? Életpályáját nyilván nem mutathatjuk be teljes egészében, csupán néhány érdekesnek tartott részletet mutatunk be.
Gyerekként megszökött otthonról
Blaskó Béla néven született Lugoson 1882. október 20-án egy banktisztviselő negyedig gyermekeként. Nem nevezhetjük jó fiúnak, sok konfliktusa volt szigorú édesapjával, egy veszekedés után pedig 12 évesen (!) megszökött otthonról. Nem az a gyerekes világgá megyek érzés volt, hogy a kapuból visszaforduljon. Kemény fizikai munkából tartotta el magát, dolgozott például szénbányában is…
Álma viszont a színészet volt, így végül a színpadon kötött ki – minden előképzettség nélkül is sikerrel szerepelt vidéki előadásokon. Tehetségét felismerve 1910-ben a Szegedi Nemzeti Színház szerződtette, 1912-ben pedig már a Nemzeti Színház társulatának tagja volt. Igaz, a nagy gárda mellett inkább csak “tartalékállományban” tartották. Este játszott, napközben saját költségén visszaült az “iskolapadba”, kitanulta a színészmesterséget.
Később idegösszeomlással került kórházba, ekkor le is szerelték. Újra színpadra állt, és Olt Arisztid néven több némafilmben is szerepelt. A tanácsköztársaság idején részt vett a színészszakszervezet megalapításában, ezért a kommunisták bukása után emigrációba kényszerült.
Erős akcentussal emelkedett a legnagyobb hollywoodi sztárok közé
Már az 1920-as évben New Yorkban találjuk, ráadásul a színpadon. Nem tudott angolul, szerepeit fonetikusan magolta be, és bár hamar megtanulta a nyelvet, élete végéig erős akcentussal beszélte.
Emigráns magyarokból szervezett saját társulatával anyanyelvén is játszott, nevéhez fűződik például Az ember tragédiájánakelső tengeren túli bemutatója. Nem kellett sok idő, hogy az amerikai producerek is felfigyeljenek rá, 1922-ben már a Broadwy-nlépett fel, a következő évben pedig már filmszerepet is kapott – ekkor vette fel a Lugosi Béla művésznevet.
Népszerűségének záloga arcának karaktere, hűvös, de elegáns színpadi jelenléte volt, ennek köszönhette, hogy 1927-ben élete fordulóponthoz érkezett: ekkor kapta meg a Drakula című Broadway-darab címszerepét, ami egyébként ugyancsak akcentust igényelt a színésztől. Óriási siker volt, a művet Lugosi főszereplésével 261 alkalommal adták elő.
Eleganciáján, megjelenésén, atmoszférateremtő képességén átsütött a klasszikus európai műveltsége
– írták róla a kritikusok.
Drakula
Pályája csúcsát 1931-ben, 49 évesen érte el, amikor elnyerte a Drakula című hangosfilm főszerepét. Ez már azért is nagy szó, mert annak idején kevés némafilmes színész tudta folytatni karrierjét a hangosfilmek világában is, főleg olyan karakteres akcentussal, ami Lugosi Bélát jellemezte.
Lugosi Drakulának való kiválasztásáról az Universal Pictures igazgatója így nyilatkozott:
Már-már azt hittük, hogy senkivel sem tudjuk betölteni a közelmúltban elhunyt Lon Chaney helyét és most erre a szerepkörre, olyan színész akadt, akire eddig nem is gondoltunk. Lugosi új szerepeiben valóban megrázó és lenyűgöző!
A Drakula után Lugosi a horrorfilmek sztárja lett, egymást érték filmszerepei – és ezért volt ismeretlen itthon, ahol a horrort, azaz a “rémdrámákat” a Horthy-korszak és a szocialista éra cenzúrája sem engedte a hazai közönség elé. Kádár idején más baj is volt Lugosival: nyíltan vállalt mofinfüggősége miatt filmjei már csak “ifjúságvédelmi” okból is tiltólistán kötöttek ki.
Megtörte a siker és a fájdalom
Magát Lugosit a siker, a hirtelen jött nagy vagyon, a legnagyobb sztárokat övező csillogás önteltté, kissé elvakulttá tette, rideg, arrogáns nyilatkozatokat tett, ok nélkül bántott meg olyanokat, akiket nem kellett volna… Többekkel összeveszett, és miután pénzügyeit is rosszul kezelte, anyagilag is lejtőre került.
Háborús sérülése egyre kegyetlenebbül köszönt vissza, orvosai pedig morfiumot írtak fel neki, ezzel kezdődött egyre súlyosabb függősége. Gyermeke Lugosi Béla György születésekor, 1938-ban már anyagi nehézségekkel küzdött a családja, segítségre szorult, Színészi Alap fizette például a kórházi költségeit, annak a sztárnak, aki néhány évvel korábban nem kis összegeket tudhatott bankszámláján – írja Takács István.
Az újrakezdés és a visszaesés hullámzásában élte életét, ami lassan a valóságban is horrorrá változott. Négy házassága ment tönkre, morfinfüggősége mindennapi problémákat okozott, és anyagi helyzete is a csőd szóval írható le a legjobban.
Ötödjére is megnősült 73 évesen. 30 évvel fiatalabb felesége gyönyörű volt, de állítólag kibírhatatlanul házsártos. Nem éltek sokáig együtt. Lugosi Béla 1956. augusztus 16-án szívrohamban elhunyt.
