Az ablakok az utasszállító repülőkön – legyenek hatalmas kereskedelmi-, vagy kicsi, kecses magángépek – az utasok ablakai mindig kerekded, ovális formájúak. Nem mindig volt ez így, de mint annyi mindenre a repülés történetében, súlyos tragédiák rávilágítottak, hogy a szögletes forma, katasztrofális választás.
Az első sugárhajtású utasszállítógép, a „de Havilland Comet” 1952-ben szögletes utastéri ablakokkal állt forgalomba. A sugárhajtás több előnnyel bírt a légcsavaros motorokkal szemben. A gépek jóval magasabban szállhattak így sokkal kevésbé voltak kitéve az időjárási viszontagságoknak, illetve a kisebb légellenállás miatt gyorsabbak voltak, miközben kevesebb üzemanyagot fogyasztottak. Csak a légnyomáskülönbséget kellet kiegyenlíteni.
Aztán 1952 októberében, illetve 1953 márciusában két Comettel is rejtélyes, tragikus baleset történt: utaskabinjaik egyszerűen darabokra szakadtak a levegőben. Hosszas vizsgálat derítette ki, hogy a szögletes ablakok miatt: nyomáskiegyenlítéskor minden egyes sarok kritikus gyenge pontot jelent.
A mérnökök levonták a tanulságot, és azóta, csak ovális, illetve kerekded ablakokat terveznek a gépekre.
De mi a helyzet a pilótafülkével? – kérdezhetik önök joggal. Nos, azok az ablakok teljesen mások. Muszáj teljes kilátást biztosítaniuk, s mivel előre néznek, maximális védelmet az esetleges madárbecsapódásokkal szemben. Ezért sokkal erősebb anyagból gyártják az ablakokat, és a kereteiket is.
Ja, és ha már a kerek ablakoknál tartunk, vajon a hajókon miért ilyenek vannak? Nem a nyomás miatt. A hajóablakokat nyithatóra kell tervezni, viszont tökéletesen vízzáróra is, a kerek formát pedig sokkal egyszerűbben, és tökéletesebben lehet szigetelni, mint a szögletest.
(via: Independent, Aviation Stack Exchange, LBC)
