Tudomány

Kínok közt halt meg a világ legszebb nője

Kleopátra (Array)
Kleopátra (Array)

Mérget vett be, vagy kígyóval maratta magát halálra? Nem tudjuk, mint ahogy azt sem, valóban olyan ragyogó szépség volt-e VII. Kleopátra, Egyiptom uralkodója.

Kleopátra máig a nőiesség, a báj, a szépség és a csábítás szimbóluma. A dúsgazdag Egyiptom királynője volt, elcsábította a kor két legnagyobb hatású férfiját, Iulius Caesart és Marcus Antoniust. Mégsem élt hosszú, teljes életet: akár meggyilkolták, akár magát ölte meg, kegyetlen halált halt Kr.e. 30. augusztus 12-én.

Csak szép és ravasz lehetett

Kezdjük azzal, hogy valóban szép volt-e Kleopátra? Szubjektív fogalomról van szó, ezért egyértelmű választ hiába várunk, és a források is ellentmondásosak. A korabeli ábrázolásoknak nem illik hinni, azok mind idealizált művek. Az egy-két évszázaddal későbbi római és görög források politikailag elfogultak, és nem is egységesek.

Míg Cassius Dio a legszebb nőnek írta le Kleopátrát, Plutarchos így fogalmazott: “Kleopátra szépsége önmagában nem volt olyan, amelynek párját nem lehetne találni, s nem is ezzel ejtette bámulatba azokat, akik látták” – idézi a Híres rómaiak című művet az Urbanlegends.hu.  A királynő külső adottságait nyilván kidomborították a későbbi századok írói, művészei is.

Férfiközpontú világszemléletükben egy nő csakis kivételes szépséggel és ravaszsággal tehetett szert a királynőéhez hasonló befolyásra. Másfajta forrást jelentenek a korabeli pénzérmék, amelyeken Kleopátrát meglehetősen nagy orral ábrázolják, és e vonása a köztudatban is elterjedt. Utóbbi lehet a propaganda mesterének számító Augustus műve, előbbi pedig ugyancsak stilizálás: a nagy orr a hatalom szimbóluma, az uralkodó határozottságát, erejét jelenti.

 

Wikipedia.hu

Sokan úgy vélik, intelligenciájával és bájával vette le lábáról a férfiakat. Az elején pedig leszögeztük, a szépség nem objektív fogalom, és összességében a báj, tartás, intelligencia éppúgy hathatnak rá, mint a puszta külsőségek. Biztosan nem véletlen, hogy két olyan nagy hatalmú, dörzsölt fickót is le tudott venni a lábáról, mint Caesar és Antonius.

Egyiptomi kobra, vagy méreg?

Ugyancsak rejtély Kleopátra halála. Annyi biztos, hogy erőszakos halált halt. Caesar halála után Lepidus, Marcus Antonius és Caius Octavianus, a későbbi Augusztus császár megkötötte a második triumvirátust, amelyben megosztották egymás közt a birodalom irányítását. Persze sokáig közösködni egyik sem akart, Kr.e. 42-ben Lepidust győzte le és fosztotta meg a hatalmától a másik kettő, majd 31-ben Octavianus az actiumi csatában került Antonius fölé.

A vereség után a férfi Egyiptomba menekült, szeretője udvarába. Octavianus azonban utána ment, amikor seregei élén elérte Alexandriát, Antonius öngyilkos lett, pár nappal később pedig – a fogságot és megaláztatást elkerülendő – követte őt a halálba Kleopátra is. A kérdés csak az, hogyan?

Az ókori történetírók állítják, kígyóval maratta meg magát. Történészek szerint ez esetben az egyiptomi kobra jöhet szóba, más néven az áspiskígyó, Egyiptom tisztelt állata, Afrika egyik legveszedelmesebb mérgű kígyója. Marása szűk negyed óra alatt kioltja egy ember életét, de nem szép halál: az áldozat lebénul, légzési elégtelenség miatt veszti életét.

Manapság a szakemberek nem tartják valószínűnek a kígyós megoldást. Amennyiben öngyilkosságról volt szó, sokkal valószínűbbnek tartják a saját kezűleg bevett mérget. Ebben sem lenne semmi kivetnivaló, a görög virtus szükség esetén erénynek tekintette a bátor öngyilkosságot. Felmerült, bár bizonyítani azt sem lehet, hogy Octavianus emberei egyszerűen meggyilkolták a királynőt.

Bármi is történt, az okkal vagy ok nélkül szépségideálnak tartott Kleopátrának csúnya halála volt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik