Tudomány
killerbot (robot, gyilkos robot, autonóm fegyverrendszer, drón, pilóta nélküli repülő, uav, robotika, harci robot, ensz, tudomány)

Harc a gyilkos robotok ellen

Harvardi jogászok és nemzetközi jogvédők szerint az autonóm harctéri fegyverrendszereket még azelőtt be kellene tiltani, mielőtt kifejlesztenék őket.

Korábban a témában:

Ha egy katona háborús bűnöket követ el, a hágai bíróság előtt kell felelnie a tetteiért. Ugyanez vonatkozik a harci drónok operátoraira is. De kit lehet felelősségre vonni azért, ha egy teljesen önjáró harci robot elszabadul, és ártatlan embereket mészárol le? A programozóit? A gyártóit? Ilyen esetben nagyon nehéz lenne megnevezni a felelősöket – arról már nem is beszélve, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján szinte teljesen lehetetlen lenne törvényesen, bíróság előtt elítélni őket.

Sci-fi és valóság

A fent vázolt dilemmával számtalan népszerű sci-fiben foglalkoztak már. De most nem a Robotzsaru vagy a Terminátor forgatókönyvéről beszélünk; ez a való élet, és a szakemberek szerint az autonóm harci gépek néhány éven belül megjelenhetnek a harctereken. Nem véletlen, hogy a Harvard jogi kara és a Human Rights Watch (HRW) munkatársai gőzerővel dolgoznak azon, hogy betiltassák a „gyilkos robotokat” – még azelőtt, hogy bevethetnék őket. A szakemberek egy, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez (ENSZ) benyújtott jelentésükben azt írták, hogy az autonóm fegyverrendszerek fejlesztése komoly morális és jogi kérdéseket vet fel, ezért a törvénye erejével kell megakadályozni a kifejlesztésüket.

Nyilván sokan vannak, akik indokolatlannak tartják a harvardi jogászok és HRW aktivistáinak félelmeit. Pedig manapság, amikor az Egyesült Államok légiereje egyre gyakrabban vet be pilóta nélküli drónokat a terroristák ellen, és az olyan cégek, mint a Google-cégcsoportba tartozó Boston Dynamics, sorra dolgozzák ki az egyre fejlettebbé váló robotikai megoldásokat, nem is olyan földtől elrugaszkodott gondolat, hogy néhány éven belül az önálló döntésekre képes harci robotok is valósággá válhatnak. Annál is inkább, mivel már ma is több kvázi-autonóm fegyverrendszer működik világszerte – köztük az izraeli Iron Dome vagy az amerikai rakétavédelmi rendszerek.

Tiltólistára kerülhetnek

„Sokan vannak, akik megkérdőjelezik, vajon ráhagyhatjuk-e annak eldöntését egy gépre, hogy megöljön-e egy emberi lényt – érvelnek a jelentés készítői – Mint ahogy azzal kapcsolatban is súlyos kétségek merülnek fel, hogy a teljesen autonóm fegyverek képesek lesznek-e arra, hogy az emberekhez hasonlóan felmérjenek egy helyzetet, és a jogi követelményeket is figyelembe véve megkülönböztessék egymástól a civil és katonai célpontokat.”

A Harvard kutatói és a HRW alig néhány nappal az ENSZ április 13-ára tervezett genfi közgyűlése előtt tette közzé a jelentését; a találkozón egyebek mellett az autonóm fegyverek hadrendbe állításának lehetséges előnyeiről és veszélyeiről is szó esik majd. Megfigyelők szerint résztvevők a „gyilkos robotokra” is kiterjeszthetik a világszervezet fegyvertilalmi egyezményét, amely számos különösen embertelen harcászati megoldás – köztük a vegyi fegyverek, a taposóaknák és a lángszórók –bevetését tiltja.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.