Tudomány
légilegenda (repülő, repülőgép, gép, légi baleset, légikatasztrófa, városi legenda, tudomány, légi közlekedés,)

Légi katasztrófák: a vécébe szorult nőtől a gyilkos mobilokig

Dávid Imre
Dávid Imre

városlakó. 2015. 03. 26. 09:00

A halálos légi balesetet okozó mobiltelefonoktól a menet közben kinyíló ajtóig a repüléssel kapcsolatban is számtalan vérfagyasztó – és teljesen alaptalan – legenda terjed az interneten. Összeszedtük a tíz legérdekesebbet.

Korábban a témában:

Ürülékeső az égből

Sokan meg vannak győződve arról, hogy az utasszállító gépek repülés közben ürítik ki a szennyvíztartályukat, ürüléket és vizeletet permetezve a légi folyosók alatt fekvő települések lakóira. Olyan sokan, hogy az Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hivatala (FAA) a felháborodott tiltakozásokra válaszul kénytelen volt hivatalos közleményben cáfolni ezt a legendát. „It Came from the Sky: Human Waste, Blue Ice, and Aviation” (Az égből pottyant: Emberi ürülék, kék jég és repülés) című tájékoztatójukban mindenkit megnyugtattak: a fedélzeti szennyvíztároló tartalma mindaddig a gépen marad, amíg az biztonságban le nem szállt; repülés közben, ha akarná, sem tudná kiüríteni a személyzet a tartályt.

Az FAA a „kék jég” mítoszát is igyekezett eloszlatni. Sokan úgy gondolják, hogy a repülőgépek WC-inek tartalma a fertőtlenítőszerrel elkeveredve „kék jégeső” formájában potyog a jobb sorsra érdemes polgárok nyakába. A hivatal határozottan cáfolta ezt, mint írták, gyakran előfordul, hogy „a madárvonulások egybeesnek a gyümölcsfák érésével”. Márpedig a kerteket dézsmáló szárnyasok emésztőrendszerének sajátosságai miatt a madárürüléknek éppen olyan a színe, mint az elfogyasztott tápláléknak – a kék húsú gyümölcsök esetében például kék –; ez lehet az oka a rejtélyes jelenségnek.

Légi katasztrófát okoz a bekapcsolt mobil

Egy másik közkeletű mítosz szerint, ha felszállás előtt nem kapcsoljuk ki a mobilunkat, légi katasztrófát okozhatunk. mert a rádiójelek megzavarják a repülőgép irányítóberendezéseit. Szó, ami szó, a légügyi hatóságok sokáig tiltották az elektronikai eszközök használatát le- és felszálláskor, de ma már más a helyzet: az FAA után nemrég az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség, az EASA is eltörölte ezt a korlátozást. Olyannyira, hogy egyes légitársaságok már vezeték nélküli internetszolgáltatást is kínálnak az utasaiknak.

Kórokozóktól hemzseg a kabin levegője

Magától értetődő okokból egy repülőgép utasterét menet közben  nehéz lenne kiszellőztetni, ezért utazás közben kénytelenek vagyunk ún. reciklált (visszaforgatott) levegőt szívni. Ami nyilván hemzseg a vírusoktól és bacilusoktól – gondolják sokan. Nos, tévednek, a kabint természetesen minden felszállás előtt friss levegővel töltik fel, a beépített szűrőberendezések pedig a kórokozók 99 százalékát kiszűrik. Ha mégis megbetegszünk utazás közben, valószínűbb, hogy olyasmihez nyúltunk, amihez nem kellett volna – például olyan tálcához vagy takaróhoz, amire előzőleg rátüsszentett valaki – a közismert bacilusparadicsomnak számító vécéülőkékről már nem is beszélve.

A repülős koszt borzalmas

Szinte mindenki, aki evett már repülőgépen, állítja, hogy a járatokon pocsék, íztelen ételeket szolgálnak fel. Vajon mi ennek az oka? Lehetséges, hogy a légitársaságok csak és kizátólag rossz minőségű alapanyagokból dolgozó, kutyaütő szakácsokat alkalmaznak? A Manchesteri Egyetem kutatói szerint nem: valójában azért nem ízlik nekünk az étel, mert a sugárhajtású motorok dübörgése megzavarja agyunk normális működését. Kísérleteik során bebizonyították, hogy a folyamatos háttérzaj sajátos folyamatokat indukál, amelyek teljesen összezavarják az agykéregben található ízlelőközpontunkat.

A menet közben kinyíló ajtó

Kevésbé megbízható értesüléseikről ismert sajtóorgánumokban időről időre felbukkannak olyan hírek, amelyek szerint egy-egy zavart utas repülés közben próbálta meg kinyitni a repülőgép ajtaját. Szerencsére, ilyen legfeljebb a hollywoodi katasztrófafilmekben fordulhat elő:a valóságban ugyanis a külső és belső nyomás közötti különbség miatt egy ember – legyen bármilyen erős is – egész egyszerűen képtelen lenne feltépni a kabin ajtaját.

A túlélőpóz sem segíthet

Aki utazott már repülőgépen, tudja, hogy az utaskísérők felszállás előtt mindig részletesen elmagyarázzák a legfontosabb biztonsági tudnivalókat. Köztük azt is, hogy ha zuhanni kezd a gép, húzzuk össze magunkat és hajtsuk a fejünket az előttünk lévő szék támlájára, mert így nagyobb az esélyünk arra, hogy túléljük a balesetet.

Az interneten számtalan vélemény kering, amelyek szerint az úgynevezett „túlélőpózt” egyáltalán nem azért találták ki, hogy esélyt adjanak az utasoknak a túlélésre. Egyesek szerint a valódi ok az, hogy így viszonylagos épségben megmaradhat az utasok fogsora, ami könnyebbé teszi a holttestek azonosítását. Mások szerint viszont szimpla számítás van a háttérben: ha a repülőtársaságnak a gyászoló családdal kell kiegyeznie, olcsóbban megússza, mintha a kártérítés tetejébe még a súlyos sérüléseket szenvedett utazók kezelésének költségeit is ki kellene fizetnie.

Szerencsére, ezek egyszerű konspirációs teóriák csupán. A repülésbiztonsággal foglalkozó kutatók bebizonyították, hogy a túlélőpóz igenis életet menthet: jelentősen csökkentheti a halálos fej- és gerincsérülések veszélyét.

A pilóták csak dísznek vannak

A közkeletű vélekedés szerint a mai repülőgépeket már teljes egészében robotpilóták irányítják, a technológia annyira fejlett, hogy a pilótáknak a kisujjukat sem kell mozdítaniuk a repülés során. Ez természetesen városi legenda csupán, az automata rendszereket valójában szinte sosem használják fel- és leszállás közben, és a kapitány vagy az első tiszt a repülési magasságon való utazás közben is folyamatosan rajta tartja a szemét a műszereken, hogy bármikor átvehesse az irányítást, ha kell.

A vécéülőke rabságában

Néhány évvel ezelőtt egy olyan városi legenda kezdett terjedni az interneten, amely még a BBC szemfüles szerkesztőit is megtévesztette. A hírügynökség színes kis riportban számolt be egy nőről, aki a – később hamisnak bizonyult – történet szerint egy repülőgép mosdójában ragadt, mert még azelőtt öblített, mielőtt felállt volna, és a keletkező vákuum szó szerint az ülőkére szegezte. A tudósítás szerint a szerencsétlen utast végül a reptér műszaki személyzetének kellett leműtenie a fajanszról.

Szép sztori, igaz, a hírügynökségnek később vissza kellett vonnia, mert mint kiderült, nem több, mint egy mókás kis hoax. Az ülőke csak akkor tudta volna foglyul ejteni az utast, ha az ülepe légmentesen lezárta volna a nyílást, ráadásul még így is könnyedén kiszabadulhatott volna szorult helyzetéből – abban a pillanatban, amint vége az öblítésnek.

Repülés közben könnyebb berúgni

Egy széles körben ismert városi legenda szerint, ha repülőgépen iszunk, sokkal hamarabb a fejünkbe száll az alkohol, mintha egy bárban poharazgatnánk. Sajnos, mára ezt a mítoszt is megcáfolták, a tudományos bizonyítékok szerint a magasság semmilyen hatással sincs a véralkoholszintünkre nézve. Az viszont tény, hogy ha repülőn italozunk, csúnyán megszenvedhetjük a másnapot, az alkoholhoz hasonlóan ugyanis a légi utazás is kiszárítja a szervezetet.

Az oxigéntől betépünk

Azok, akik a filmekből szerzik be repüléssel kapcsolatos ismereteiket, könnyen bedőlhetnek annak a városi legendának, amely szerint a gépeket azért szerelik fel oxigénmaszkokkal, hogy vészhelyzetben kellemesen elkábuljunk, és megbékéljünk elkerülhetetlen sorsunkkal. Elvégre Tyler Durden is megmondta a Harcosok klubjában: „Az oxigén mámort okoz. Vészhelyzetben pánikba esel, és mélyeket lélegzel. Ettől mámoros leszel, engedelmes. Elfogadod a sorsod.”

Szerencsére, kedvenc anarchista szappangyárosunk is tévedhet: az oxigénmaszkokat valójában azért szerelik fel a gépekre, hogy akkor is levegőhöz juthassunk, ha valamilyen okból váratlanul csökkenni kezd a kabinnyomás. Az oxigénnek valójában semmilyen kábító hatása sincs.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

In this photograph taken on February 3, 2017, Nepalese women Pabitra Giri (L) and Yum Kumari Giri (R) sit by a fire as they live in a Chhaupadi hut during their menstruation period in Surkhet District, some 520km west of Kathmandu. - The practice of banning women from the home when they are menstruating is linked to Hinduism and considers women untouchable at this time. They are banished from the home -- barred from touching food, religious icons, cattle and men -- and forced into a monthly exile sleeping in basic huts. Chhaupadi was banned a decade ago, but new legislation currently before parliament will criminalise the practice, making it a jailable offence to force a women to follow the ritual. (Photo by PRAKASH MATHEMA / AFP) / TO GO WITH AFP STORY: Nepal-women-religion-society, FEATURE by Annabel SYMINGTON
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.