Tudomány
második világháború (második világháború)

Kimondták: Minden magyarnak felelnie kell!

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2015. 04. 04. 15:00

A háborúért és a szovjet területen elkövetett cselekedetekért személy szerint minden magyar állampolgár felelős - a Vörös Hadsereg listákkal érkezett Magyarországra a II. világháborúban.

Háború idején a civil lakosság ellen elkövetett erőszakot, agressziót minden kor elítélte, az emberiség viszont csak a XIX. században jutott el odáig, hogy szankcionálja is. Ekkor kezdték el lefektetni az alapszabályokat, megkötni a szankciókat tartalmazó a nemzetközi egyezményeket. A II. világháború a polgári lakosság ellen elkövetett borzalmak tekintetében minden addigit felülmúlt, és már 1942-ben egyértelművé vált, hogy a világ nem mehet el mellettük szó nélkül: A szövetségesek ekkor vetették fel először a harcokat követő számonkérés szükségességét.

Kollektív felelősség

Az már más kérdés, hogy az igazság csak a győzteseknek járt, Drezda elpusztításáért, a Katyn-i mészárlásért, a Vörös Hadsereg brutalitásáért, a nyugati katonák által elkövetett erőszakért nem volt jogszolgáltatás. De ezzel elkanyarodnánk témánktól, ami most a magyar háborús bűnösök elszámoltatására létrehozott rendszer, a népbíráskodás működésének, visszásságainak bemutatása a legfrissebb kutatások alapján. A Veritas Történetkutató Intézet két történészével, Kiss Dáviddal és Rácz Jánossal beszélgettünk.


Haditudósító 1945-ben Budapesten. Fotók: Fortepan

Mint említettük, a nemzetközi jog már 1945 előtt is bőven rendelkezett a háborús bűnökről, ám a második világégés során olyan ipari méretű gyilkosságokkal, kegyetlenséggel nézett szembe a világ, amely speciális lépéseket követelt a győztesek részéről. Ami Magyarországot illeti, Molotov szovjet külügyminiszter 1943 nyarán, a moszkvai brit nagykövetnek írt levele adta meg az irányt.

A háborúért és a megszállt szovjet területeken elkövetett cselekedetekért nemcsak a magyar politikai és katonai elitet, hanem személy szerint minden magyar állampolgárt felelőssé tettek, magyarul kimondták a magyarok kollektív felelősségét. Ez nyújtott ideológiai alapot a későbbi bosszúra, és a társadalom megtörésére, ami a kommunista hatalomátvételt volt hivatott zökkenőmentesebbé tenni.

Számonkérés

Miért írunk a népbíróságokról?

A háborús bűnösöket felelősségre vonó magyar népbírósági rendszer objektivitása, szakmaisága, egész működése enyhén szólva is vitatott, a történettudomány pedig máig adós az objektív magyarázattal. A Veritas Történetkutató Intézet Zinner Tibor vezette kutatócsoportja most több tízezer irat átvizsgálása alapján törleszti ezt az adósságot.
A csapat két tagjával, Kiss Dáviddal és Rácz Jánossal folytatott beszélgetéseink pedig azt a célt szolgálják, hogy az “igazi XX. századot” mindenki megismerhesse. Úgy, ahogy volt, és nem úgy, ahogy a mindenkori politika magyarázza.

Nem arról van szó, hogy a gyilkosokat ne kellett volna bíróság elé állítani, sőt – emelik ki a történészek -, erre a nemzetközi jog és a magyar törvények tökéletes jogalapot nyújtottak volna, egyáltalán nem volt szükség népbíróságokra. Ha viszont úgy nézzük, hogy a cél nem csak az igazságszolgáltatás, hanem az előző rendszer középosztályának a megbüntetése is volt, akkor épp ellenkezőleg, nagyon is kellettek ezek a különbíróságok.

A hazánkon átvonuló front nyomában a Vörös Hadsereg volt az úr, konkrét listákkal érkeztek, kiket kell letartóztatni, kik azok a politikai vagy egyéb szempontból értékes emberek, akiket el kell fogni. Itteni hű csatlósaik pedig a kommunista párt soraiból kerültek ki, akik az első perctől kezdve megkezdték a “helyfoglalást” az ország újjászervezett intézményeinek kulcspozícióiban.

Az országot több pártból létrejött Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletekkel irányította. Tagjai voltak a kommunisták, a szociáldemokraták, kisgazdák és parasztpártiak. A Magyar Kommunista Párt (MKP) azzal biztosította túlsúlyát, hogy a polgári értékeket valló pártok fontos, döntéshozói székeibe gyakran csempészték be saját embereiket, a “titkos” kommunistákat.

Magyarországon tehát megvolt, meg lett volna a számonkérés jogi, intézményi és szakértői háttere, ám a “régi rend embereit” megbízhatatlannak tartották. Sokáig nem volt annyi megfelelően képzett és “megbízható” ember a kommunista párt környezetében, akikkel lecserélhették volna az egész magyar igazságszolgáltatást. Ezért volt szükség a tökéletesen szovjet és magyar kommunista kézi irányítással működtethető népbíráskodási rendszer létrehozására, ahol a szakszerűség, törvényesség másodlagos követelmény volt.

Következő cikkünkben arra találunk példát, hogy egykori üldözöttek és üldözőik nyomoznak együtt, az események pedig a kommunista párt javára hajtják a vizet.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73861991, Demeter Szil·rddal, a Petıfi Irodalmi M˙zeum ˙j igazgatÛj·val beszÈlgett¸nk. Interj˙., Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.