Pázmány Péter (Pázmány Péter)
Tudomány

“Seggem bűzös terhét küldöm”

Megalkuvás nélkül védte a katolikus hitet, de a protestáns Erdély létjogosultságát nem támadta, hisz nélküle "gallérink alá pökik az német". Ezen a napon hunyt el Pázmány Péter, történelmünk egyik legkiemelkedőbb alakja.

A magyar ellenreformáció legnagyobb személyisége 1570-ben született Nagyváradon, a többségében protestáns Erdélyi Fejedelemségben reformált vallású kisnemesi családba. Édesanyja halála után13 éves korában kezdett ismerkedni a katolikus tanokkal apja új feleségétől. Jezsuita iskolába járt, Kolozsvárott, majd Krakkóban, Bécsben és Rómában tanult.

A szavak mestere

Elöljárói 1601-ben küldték haza, hogy tehetségét a katolikus hit felemelésére fordítsa. Felső-Magyarországon prédikált, komoly sikereket ért el. Amikor 1616-ben esztergomi érsekké nevezték ki, minden erejét az ellenreformáció szolgálatába állította. Nem volt vérontás, Magyarországon nem szerveztek pogromokat, Pázmány az ész erejét használta. Úgy vélte, a protestantizmus terjedése a papság erkölcsi és műveltségbeli hanyatlásának volt köszönhető, ezért Nagyszombaton, majd Bécsben is papnevelő intézetet alapított. A mai ELTE, SOTE és PPKE elődjének is számító nagyszombati egyetemet 1635-ben hozta létre teológiai és bölcsészeti karral.


Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek (Wikipedia)

Mély műveltsége, kiemelkedő intelligenciája és a magyar nyelv mesteri használata tömegeket győzött meg, csaknem harminc nagy nemesi családot “térített vissza” a katolikus egyház aklába. Magyar nyelven alkotott szóban és írásban egyaránt, sikereit is ennek köszönhette: anyanyelvükön szólt az emberekhez. Ráadásul olyan szinten, hogy a magyar irodalmi nyelv egyik alapítójának is tekinthetjük. Barokkos körmondatai nem nehézkesek, irónia, humor süt belőlük, ahol pedig kellett, bizony nem fékezte a nyelvét.

Így született a címben idézett üzenete is az ellenfélnek: “A protestánsoknak pedig seggem bűzös terhét küldöm”. Mi ez ahhoz képest, hogy például Franciaországban az utcán gyilkolták egymást katolikusok és hugenották? Nem kellett persze félteni a “másik oldalt” sem, a magyar protestánsok – főleg Alvinczi Péter – hasonló szellemmel és tehetséggel vágott vissza. A szó szerint Európa jövőjét meghatározó vitában értették és használták is a humort.

“Ahol pedig egyníhányszor csigázod nevemet és Pázmány helyett Námzáp-nak írsz és záp tyúkmonyhoz hasonlítasz: arra csak azt mondom, hogy ha szabad volna az derék dolgokban játszani, az te nevedben is feltaláltatik az Niálciv, és ha én is gyermek ésszel volnék, azt hoznám ki belőle, hogy te csak nyálaskodásnak cíve vagy csatornája vagy” – írta Alvinczinek.

“Gallérink alá pökik az német”

Az egyház ügye mellett hasonlóan fontos volt Pázmány számára a török s Habsburg által három részre szakított Magyarország sorsa. Nem volt elvakult, nem támogatta mindenáron a katolikus német uralmat. Sőt! Igyekezett a béke és az együttműködés érdekében közvetíteni az Erdélyi Fejedelemség és a Királyi Magyarország között. Személyes jó barátságot ápolt a református I. Rákóczi Györggyel, a harmincéves háború során több alkalommal is visszatartotta a fejedelmet Magyarország megtámadásától.

“Az említett Pázmány mondja vala egykor nála létemben: Átkozott ember volna, ki titeket arra kísztetne, hogy töröktől elszakadjatok, ellene rugoldozzatok, míg Isten az kereszténységen másképpen nem könyörül; mert ti azoknak torkokban laktok: oda annakokáért adjátok meg, az mivel tartoztok; … mert noha ím látod, édes öcsém, nékünk elégséges hitelünk, tekéntetünk van mostan az mi kegyelmes keresztény császárunk előtt, de csak addig durál az az német nemzet előtt, míglen Erdélyben magyar fejedelem hallatik floreálni, azontúl mindjárt contemptusban jutván, gallérink alá pökik az német, akár pap, barát vagy akárki légyen” – írta az akkor erdélyi követként nála járó Kemény János.

Pázmány e szavainak hitelességét többen vitatják, mondván miért is támogatnáa az ellenreformáció vezetője egy “protestáns Magyarország” létét? Pedig ismerünk az érsek más, hasonló szellemű nyilatkozatát, például: „…ha Erdély elveszne (kit Isten ne adjon), bizony másoknak is jutna a nyavalyában”. Miután azonban Kemény és Pázmány negyedfokú unokatestvérek voltak, akár még meg is engedhető egy ennyire szabad szájú, őszinte közlés. ismét Franciaország példáját idézzük, ahol királyokat, hercegeket öltek meg saját honfitársaik a vallás nevében.

Pázmány Péter mindenképp a magyar művelődés legnagyobb alakjai közé tartozik, a széttagoltság, örökös háborúskodás idején azt ápolta, ami igazán összetart: a magyar kultúrát. Ezen a napon, 1637. március 19-én hunyt el.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.