Tudomány

Megölték királyukat az angolok

I. Károly angol király volt az első uralkodó, akit saját alattvalói bíróság elé állítottak, elítéltek és kivégeztek.

Károly apjához, I. Jakabhoz hasonlóan abszolút módon, az isteni kegyelem ideológiájára támaszkodva kormányzott. Mivel azonban az újoncok és az adó megszavazása is a parlament joga volt, 23 éves uralkodása alatt egyszer-egyszer rákényszerült, hogy összehívja az országgyűlést. A politikai játszma képlete nem volt bonyolult: Károly abszolút hatalmat akart, a parlament pedig korlátozni akarta őt. Az ellentét végül 1642-bentorkollott háborúba, miután a király elmenekült Londonból.

Nem volt hajlandó alkudni

Hat évnyi küzdelem után az Oliver Cromwell vezette parlamenti erők legyőzték a royalistákat. Károly Skóciába menekült, de ők rövidesen kiadták ellenfeleinek – írja a Rubicon.hu. Ekkor még fel sem merült, hogy bárki kezet merjen emelni a koronás főre, a parlament célja csupán a királyi abszolút hatalom megkurtítása volt. Csakhogy Károly nem volt hajlandó egyezkedni, az első adandó alkalommal megszökött, és skót segítséggel újraindította a harcot.

Ismét vereséget szenvedett, de még ekkor sem akarták megfosztani trónjától: 1648. december 1-jén a képviselők erős többséggel arról szavaztak, hogy a vitás kérdéseket Károly trónon hagyásával oldják meg. Ám Cromwell – fanatikus hadseregére támaszkodva –a király visszatérését támogató parlamenti képviselők közül 40 főt elfogatott, hogy biztosítsa a szükséges többséget Károly számonkéréséhez, a per megindításához.

I. Károly lefejezése

A hazaáruló király

Az uralkodót 1649 januárjában szállították Londonba. Az eljárás alapját nem jogi precedens, hanem egy antik korból származó jogelméleti fejtegetés szolgáltatta, miszerint a törvényszegő módon uralkodó zsarnok ellen jogos, sőt, szükséges fellázadni. Ezt az ügyészek aztán konkrét vádakkal próbálták igazolni.

Például azzal, hogy Károly uralkodása alatt abszolút módon próbált kormányozni, amivel nem csak a parlamentet, de az általa reprezentált angol népet is megsértette érdekeiben, jogaiban és szabadságában. Újabb súlyos vádpontnak számított a hatéves polgárháború is, ráadásul a skótok behívásával a király lényegében fegyverrel támadt népére, vagyis hazaárulást követett el.

Károly védelmi taktikája egyszerű volt: nem ismerte el a bírák illetékességét,önmagát a per résztvevői felett állónak nyilvánította. Érvelése azonban semmit nem ért, a gőg erő nélkül hasztalannak bizonyult: kimondták rá a halálos ítéletet, és 1649. január 30-án lefejezték. Tizenegy évvel később a Stuartok mégis visszatérhettek Anglia trónjára, II. Károly pedig szörnyű bosszút állt apja gyilkosain: királygyilkosnak nyilvánított és megöletett mindenkit, aki közreműködött az I. Károly ellen lefolytatott eljárásban. Egyedül a hóhér menekülhetett meg,akinek személyazonosságát senki nem ismerte, a kivégzést is álarcban hajtotta végre.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.