Tudomány

Trianon: felszabadította magát a magyar város

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2015. 01. 29. 16:00

A legbátrabb város polgárai 1919. január 29-én hajnalban fogtak fegyvert, estére pedig az Ipoly túlpartjára űzték vissza a cseh megszállókat.

Korábban a témában:

Bármit is írt alá a Károlyi-kormány az antant képviselőivel 1918-19-ben, a szerződések fegyveres erő híján fabatkát sem értek. Magyarország kivérezve, fegyvertelenül és gyakorlatilag ellenállás nélkül tűrte, ahogy a szerb, román és csehszlovák haderő mind nagyobb és nagyobb területet szakít ki az országból. Szomszédaink úgy voltak vele, amit megszerezhetnek, arról miért mondjanak le? Minél nagyobb részeket sikerül megszállniuk, annál több maradhat a kezükön a leendő békeszerződés betűje szerint is.

A magyar kormány – a későbbi kedvezőbb elbánásban bízva – megtiltotta a fegyveres ellenállást, de ezt nem mindenki tartotta be. Erdélyben a székelyek hadosztály vette fel a harcot a megszálló román csapatok ellen, nyugaton pedig már szerveződött a Rongyos Gárda. Balassagyarmat esete pedig azt mutatta meg, a lakosság ellenállása is lehetett olyan erős, hogy megvédje a várost a beözönlő idegen katonaságtól.

Cseh uralom

A cseh légió 1818 novemberében tört be a Felvidékr, és az év végére elfoglalta Észak-Magyarországot. Az Augustin Lauka vezette kontingens átlépte az Ipolyt, az antant által kijelölt demarkációs vonalat, 1919. január 15-én bevonult Balassagyarmatra. Közvetlen céljuk most már Aszód, Miskolc, Gyöngyös és a környék szénmedencéjének elfoglalása volt – olvasható a Rubicon.hu-n.

Kimondták a város önkéntes csatlakozását Csehszlovákiához, lecserélték a magyar nyelvű táblákat és hozzákezdtek a közigazgatás átszervezéséhez. Január 25-én Bazovszky Lajos személyében a csehek zsupánt állítottak az Ipolyon túli területek élére. Rákóczi István kormánybiztos vezetésével viszont január 27-én a helyi tisztviselők titokban fogadalmat tettek, hogy szembeszegülnek a megszállókkal. Munkájuk – és a lakosság felháborodása – nyomán Balassagyarmat polgárai ellenszegültek a csehek lefegyverzési parancsának, január 29-én pedig kézbe vették az addig rejtegetett puskákat és egyéb fegyvereket.

A legbátrabb város

Szerencsére nem voltak egyedül, 29-én hajnalban a Magyarnándor mellett állomásozó magyar katonák is támadást intéztek a balassagyarmati laktanya ellen. Az ostrom végül délutánig elhúzódott, a védők heves ellenállása komoly veszteséget okozott a magyaroknak, egy időre vissza is vonultak. Ezekben a válságos órákban a balassagyarmati polgárok tartották a magyar állásokat, a délutáni órákra visszatérő katonák pedig az iglói géppuskásokkal kiegészülve már megadásra kényszerítették a laktanya védőit.

Ezzel egy időben a város polgárai másutt is utcai harcba bocsátkoztak a megszállókkal, akik Augustin Lauka halála után visszamenekültek az Ipoly túlpartjára. Mire az este leszállt, Balassagyarmat középületein ismét magyar zászló lengett. Balassagyarmatot vitézségéért 2005-ben tüntette ki a magyar országgyűlés: Az Országgyűlés fejet hajt Balassagyarmat lakóinak és védőinek az 1919-es támadás idején a város hősies védelmében tanúsított bátor magatartása előtt, ezért az alábbi törvényt alkotja: 1. § Az Országgyűlés Balassagyarmat védőinek tántoríthatatlan bátorságát örök emlékezetül törvénybe iktatja. 2. § Az Országgyűlés Balassagyarmat városnak a „Legbátrabb Város” („Civitas Fortissima”) címet adományozza.”

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.