A hét első napjaiban még arról írtunk, hogy az Alpok keleti felén leesett az első hó, amit többek között a tiszta időben Sopronból is látható Schneeberg 2075 méteres csúcsán észleltek. Másutt is volt kisebb havazás Ausztriában: egyes helyeken 8, másutt 3 centiméter volt a hóréteg vastagsága. Németország legmagasabb pontján, a Zugspitzén 10 centiméteres havat mértek. Északabbra a Magas- és az Alacsony-Tátrából a Lomnici-csúcsról és a Chopokról jelentettek havat, hófoltokat; a Lomnicon 5 centis hóréteg alakult ki.
Az első itthoni fagyos őszi nap a szerda volt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint a Nógrád megyei Zabaron -0,8 fokig süllyedt a hőmérséklet a reggeli órákban. Csípős volt a reggel a Pest megyei Kakucson is, ahol +0,4 fokot mértek, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírlugoson, itt +0,7 fokot mutattak a hőmérők. A napi hidegrekord azonban nem dőlt meg: szeptember 24-én 1902-ben Nyíregyházán, illetve 1907-ben Kaposvárott mérték a leghidegebbet, mindkét alkalommal -3 fokot. (A melegrekord ezen a napon 35 fok, ezt 1918-ban Pécsett mérték.) A reggeli legalacsonyabb hőmérsékletek országos átlaga 5 fok körül alakult, ez mintegy 5 fokkal marad el a szeptember 24-i harmincéves átlagtól, ami 10,2 fok (a harmincéves átlag alatt az 1981-2010 közötti időszakot kell érteni). A szerdai nap azonban nem mindenhol indult fagyosan és hidegen: a Tiszántúlon és délnyugaton 7-8 fok körül alakult a minimumhőmérséklet.
Fotó: MTI/Komka Péter
A folytatásban: hétvégétől vénasszonyok nyara
A következő napokban felmelegedés kezdődik olyannyira, hogy szombaton és vasárnap már 20-22 fokos maximumokkal számolhatunk. Cséki Gergő, az Időkép meteorológusa kérdésünkre, hogy mennyire számít különlegesnek egy fagyos reggel után néhány nappal a 20 fok feletti hőmérséklet, úgy válaszolt, a talaj menti fagy szeptember vége felé önmagában nem rendkívüli. Ugyanígy nem kell meglepődni a magasabb hegycsúcsokon kialakuló havazáson sem. A most kezdődő, vénasszonyok nyarának nevezett kellemes, napos őszi idő is normális. A szakember erről megjegyezte, a vénasszonyok nyara nem mindig ugyanakkor köszönt be, van, amikor szeptember második felében, olykor pedig később, október elején-közepén. Általában 7-10 napig szokott tartani, tehát most arra készülhetünk, hogy szép ősz eleji napok elé nézünk. Ami viszont a hónap folyamán szokatlannak számított, az a szeptember első felében lehullott nagy mennyiségű csapadék.
Erről Cséki Gergő azt mondta, az ilyenkor szokásos mennyiség másfélszerese hullott néhány nap alatt, különösen szeptember 10. és 15. között. A legtöbb eső Siófokon és Szentesen esett, 157, illetve 162 milliméter. A másik szélsőérték a szatmári és a beregi térség volt, itt mindössze 1-2 millimétert regisztráltak. A szeptember eleji-közepi nagy esők oka a meteorológus szerint az volt, hogy nyugat felől „behullámzott” az ország fölé az Atlanti-óceán irányából érkező, hideg levegőt és csapadékot szállító ciklon, és nem tudott továbbhaladni. Sok helyen felhőszakadásszerű esőzések voltak, a Balaton vízszintje például rendkívüli módon megemelkedett.
Fotó: Thinkstock
Szélsőséges augusztus nálunk és a világban
A szeptember első felének szokatlan időjárását furcsa augusztus előzte meg nemcsak Magyarországon, hanem Európában és más kontinenseken is. Itthon nagyjából a hónap első tizenhárom-tizennégy napjában melegebb volt, mint a sokévi átlag, a hónap második fele azonban alatta maradt a korábbi értékeknek. A napi középhőmérséklet csak augusztus utolsó két napjában érte el, illetve haladta meg az átlagot. A legmelegebb a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tuzséron volt még augusztus 2-án, amikor is 35,1 fokot mértek. A sok esős napnak nem örültek a nyaralók, ráadásul a hazai tájak mellett például Horvátországban az Adria mellett is voltak felhőszakadások, jégesők. „Az augusztus az egész Kárpát-medencében és a Balkánon egyaránt csapadékos volt, míg a Skandináv-félsziget fölött meleg és száraz légtömegek húzódtak” – magyarázta Cséri Gergő.
A világ legnagyobb klíma-adatbázisát és archívumát működtető amerikai intézet összefoglalója szerint az európai országok közül Norvégiában a július rekord meleget hozott, és bár augusztusban már nem volt olyan hőség, ez a hónap is melegebb volt a sokéves átlagnál. Az Egyesült Királyság viszont hűvös nyarat tudhat maga mögött, az átlaghőmérséklet kereken 1 Celsius-fokkal volt alacsonyabb az 1981-2010 között mértnél. Hasonlóan hűvös volt a nyár vége Ausztriában. Augusztus folyamán rengeteg csapadék hullott Franciaországban, Lettországban és Skóciában.
Ahhoz már évek óta hozzászokhattunk, hogy az időjárás egyre inkább szélsőségeket produkál. Az idei augusztus sem volt kivétel ebből a szempontból. Míg térségünkben a sok csapadék és a hűvös idő jelentett problémát, az ENSZ meteorológiai ügynöksége, a World Meteorological Organization azt közölte, a szárazföld és az óceánok felszíne felett mért hőmérséklet 0,75 Celsius-fokkal haladta meg a 20. századi átlagot. A szokásosnál melegebb volt a nyár utolsó hónapja Alaszka nyugati részén, Kelet-Szibériában, az Egyesült Államok nyugati partvidékén és Mexikóban. Heves esőzések voltak azonban a Távol-Keleten, például Japánban és Kína déli területein.
Kánikula Budapesten. Fotó: Kummer János
Mit hoz a jövő?
A nagy nemzetközi meteorológiai intézetek előrejelzéseit összesítő Esőtánc.hu szerint az ősz és a tél első hónapja enyhének ígérkezik a Kárpát-medencében. A különböző intézetek prognózisai az átlagosnál kissé melegebb őszt ígérnek. A tél megítélésében azonban már vannak eltérések: egyes európai és amerikai modellek átlagos hőmérsékletű telet vetítenek előre, míg a kutatóintézetek többsége inkább enyhe telet jósol.
