A tűzhányók nemcsak földünk felszínét alakítják intenzíven, egy-egy masszívabb kitörés az egész bolygó klímáját képes befolyásolni. Létező kategória a szupervulkán például, amely egyetlen kitöréssel több, mint 1000 köbkilométernyi anyagot lövellnek ki. Ilyen volt például egy 70 ezer évvel ezelőtti kitörés Indonéziában, amely egy vitatott elmélet szerint az akkor élt emberek 60 százalékát pusztította el.
Négy hatalmas robbanás
Az írott történelem legnagyobb vulkánkitörését is Indonéziában produkálta a Szunda-szorosban fekvő Krakatau 1883. augusztus 27-én. Pedig “csak” 25 köbkilométernyi anyagot lövellt ki… Az aktív vulkáni tevékenység miatt lakatlan egykori sziget – a robbanástól szinte teljesen eltűnt – forgalmas hajózási útvonalon feküdt, így pontos leírásokkal rendelkezünk az eseményről.
A Krakatau gyakorlatilag elpusztította önmagát. A videó végén a tengerből kiemelkedő kúp “Krakatau fia”, amely az utóbbi csaknem 90 évben 300 méter magasra nőtt:
A három vulkáni kúpból a legészakibb már 1883. május 20-tól rendszeresen füstöt okádott, majd a hónap végére elcsendesedett. Július közepén ismét megkordult a hegy gyomra, augusztus 11-ére már 11 kürtőből tört magasba a hamu és a füst. A kitörések egyre hevesebbek lettek, a nagy robbanás előtti napon már csaknem 30 kilométer magasságba szökő hamuoszlopról számoltak be a szemtanúk. Augusztus 27-én aztán reggel fél hattól délelőtt 11 óráig négy hatalmas robbanás rázta meg a környéket.
Minden valószínűség szerint a harmadik kitörés volt a legerősebb hanghullám, ami az emberiség történetében valaha keletkezett. A 3100 kilométerre fekvő ausztrál partoknál élők felriadtak álmukból, Mauritius közelében, 4800 kilométerre az emberek azt hitték, puskalövést hallanak. A légköri lökéshullám hétszer kerülte meg a Földet, és még öt nappal később is érezhető volt. A hamu 80 kilométer magasra szökött fel, ám másnap reggelre minden elcsendesedett, a Krakatau kiadta dühét.
Szökőár és lehűlés
Az igazi pusztítás viszont csak ekkor kezdődött a vulkáni hamu, a piroklasztáradat és szökőárak révén. A Krakatautól 13 kilométerre fekvő Sebesi sziget háromezer lakója mind meghalt, a 40 kilométerre lévő Ketimbangban ezer ember veszett oda. A holland hatóságok összesen 36 ezer áldozatot regisztráltak, egyes források szerint azonban a valós szám elérhette, vagy meghaladhatta a 120 ezret is. A kitörés elpusztított 165 falut és várost, 132-t pedig súlyosan megrongált. Az Indiai-óceánon, sőt Afrika keleti partjainál még a kitörés után egy évvel is találtak holttesteket.
Óriási szökőárak indultak minden irányba, a Merak városát elpusztító hullámok 46 méter magasak lehettek. Kisebb hullámokat még a La Manche-nál is észleltek, ezeket vélhetően Föld légkörét többször is körbesöprő léglökéshullámok kelthették. A légkörbe kerülő por és hamu visszaverte a napsugarakat, bolygónk átlaghőmérséklete 1,2 Celsius-fokkal csökkent és öt évig tartott, mire hatása megszűnt. A kitörés után évekig világszerte sötétebb volt az ég és hónapokig a korábbinál látványosabbak voltak a napnyugták.
A rossz hír, hogy 1927-ben az egykori vulkáni kúp helyén újabb csúcs bukkant ki a vízből, melyet Anak Krakatau, azaz „Krakatau fia” névvel illettek. Mára a “fiú” már 300 méter magasra nőtt.
