Tudomány

Magyarország megszűnt létezni

A magyar kormányfő volt az egyetlen jelentős politikus, aki ellenezte a háborút. Igaza volt: a totális vereség után Magyarországot gyakorlatilag letörölték a térképről.

Pontosan egy hónap telt el Ferenc Ferdinánd és felesége meggyilkolása után, mire a szövetségi rendszerek finomhangolása megtörtént, és az osztrák magyar külügyminiszter megírta szerb kollégájának: “Ausztria-Magyarország ennélfogva a jelen pillanattól fogva Szerbiával hadiállapotban lévőnek tekinti magát.”

Elkerülhetetlen a háború

Szerbia és a Monarchia konfliktusa olyan sebességgel szélesedett világháborúvá, hogy szinte lehetetlen egyetlen országra hárítani a teljes felelősséget. A nagyhatalmak közötti 1914. nyári hadüzeneteket tekintve Orosz- és Franciaország látszólag agresszió áldozata lett Berlin és Bécs irányából, míg az antanthatalmak közül csak az Egyesült Királyság volt az, amely nem fogadott, csak küldött hadüzenetet 1914 nyarán – olvasható a Múlt-kor.hu-n.

A nagyhatalmak konfliktus régóta érlelődött, a háború kitörését sürgette az a német vélemény, miszerint a hármas szövetség hamarosan elveszíti fölényét az antanttal szemben. A hadi terv egy gyors és eredményes franciaországi és szerbiai villámháborún alapult, melyet az Oroszország elleni együttes támadás követett volna. A Monarchiának ebben a háborúban tehát nem volt más feladata, mint kiharcolni a győzelmet a szerbiai fronton, és feltartani a – lassúnak vélt – orosz mozgósítást, míg Franciaország békére kényszerül a németek ellen – írja a Rubicon.hu.


Soha ilyen öldöklést nem látott a világ (wikipedia)

A központi hatalmak várakozásait II. Vilmos német császár fogalmazta meg: mire a falevelek lehullanak, győztes katonáink hazatérnek. A világ harci tűzben égett, senki nem gondolta, ahogy az 1914. július 28-án megküldött hadüzenettel az emberiség addigi legnagyobb, legpusztítóbb háborúja veszi kezdetét. Az I. világháborút egészen addig a nagy háborúként emlegették, amíg a második világégés során az ember bebizonyította, tud ám még kíméletlenebb lenni. A négy évig tartó öldöklés több mint 20 millió ember halálát okozta.

Egyetlen ember ellenezte a harcot

Az osztrák-magyar vezetésben egyetlen, ám annál nagyobb hatalmú ember volt, aki ellenezte a háborút. Tisza István miniszterelnök tudta, a konfliktusból Magyarország csak rosszul jöhet ki. Tudta jól, hazánk csak a monarchia erejével képes ellenállni a szomszéd népek területszerző igényeinek éppúgy, mint a cári Oroszország terjeszkedésének. A vereség pedig az államszövetség szétbomlását eredményezné, vagyis beláthatatlan következményekkel járna Magyarország számára.

Nem szabad kihagyni!

Mi az az antant? Milyen tetoválása volt Horthynak? Ki volt Mata Hari? Hogyan kommantálta za eseményeket a derék katona? A Hír24 világháborús összeállítása archív fotókkal, filmfelvételekkel, számtalan ténnyel és érdekességgel.

Tisza győzelem esetén is a nemzeti érdeket féltette. Ha ugyanis a Monarchia bekebelezné Szerbiát, azzal drasztikusan megnőne a délszláv elem a birodalomban, ami akár trializmushoz, vagy idővel a jugoszlávok kiválásához vezetne. Mindkét lehetőség csökkentené Magyarország jelentőségét, sőt még a Szent István-i ország integritását is veszélyeztetné. Egy ember viszont nem állíthatta meg a roppant gépezetet, végül ő is „nevét adta” Magyarország hadba lépéséhez. Annyit tudott elérni, hogy a hadicélok közül kivették Szerbia bekebelezését.

Ettől kezdve pedig minden eszközzel igyekezett fokozni a háborús erőfeszítéseket, a végsőkig való kitartásra buzdított. Világosan látta: a háború tétje Magyarország puszta létezése. A színfalak mögött azonban számtalan és gyakori kritikát fogalmazott meg a hadvezetéssel, Ausztriával vagy akár a németekkel szemben is, de ezeket nem osztotta meg a nyilvánossággal.

Magyarország öngyilkos lett

Látta az összeomlást is, a Képviselőházban október 17-én elmondott őszinte szavai nagy botrányt kavartak: “(…) ezt a háborút elvesztettük. Elvesztettük nem abban az értelemben, hogy ne tudnánk még tovább is szívós és hősies védekezést kifejteni, de igenis elvesztettük abban az értelemben, hogy (…) a háború megnyerésére többé reményünk nem lehet.” A propaganda által is erősen hangolt közvélemény őt okolta a szenvedésekért, 1918. október 31-én pesti villájában szervezett merénylet áldozata lett. A vértelen őszirózsás forradalom egyetlen áldozata.

Frontól visszatért katonák „Maga miatt szenvedtünk négy évig!„ felkiáltással gyilkolták meg Tisza Istvánt. Válaszolni még tudott nekik: “Én éppúgy sajnálom, mint önök ezt a borzasztó katasztrófát, ami az országra szakadt, de ha jobban volnának informálva, nem vádolnának engem”. Ami pedig az anyagi és emberi áldozatokon túl a vesztes háborúval Magyarországra szakadt, az a Szent István- i állam teljes pusztulása. A győztesek által diktált trianoni békediktátum az ország – Horvátország nélkül számított – területének kétharmadát elcsatolta, a magyarság egyharmadát taszította kisebbségi létbe.

Történelmi és kultúrtájak vesztek el, nyersanyag, nagyvárosok, ipar és termőterületek. A végleges “béketerveket” látva Apponyi Albert azt mondta az aláírásról: Magyarországnak el kell döntenie, öngyilkos legyen-e, nehogy megöljék.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik