Tudomány

Mégsem Spanyolországban van a Szent Grál?

Horváth Balázs
Horváth Balázs

hírszerkesztő. 2014. 04. 02. 19:08

Kétséges, hogy van-e egyáltalán ilyen ereklye, amely könnyen lehet, hogy csak a 12. század irodalmának találmánya.

Korábban a témában:

Kétségbe vonják szakemberek, hogy valóban a spanyolországi Léonban, a Szent Izidor-bazilikában őrzött kehely lenne a Szent Grál, ahogy azt két spanyol történész állítja napokban megjelent könyvében. “A Grál legendája a 12. századi irodalom találmánya, amelynek semmi történelmi alapja nincs” – mondta Carlos de Ayala, a madridi Autonóm Egyetem tanára. “Nem találhatták meg, hiszen nem is létezik” – fűzte hozzá a történész.

Inkább csak szimbólum

Therese Martin, a francia Nemzeti Kutatási Központ (Centre National de Recherche Scientifique, CNRS) középkorral foglalkozó amerikai történésze – aki megírta a Szent Izidor-bazilika történetét – megjegyezte, hogy a korral foglalkozó szakértők általában szimbolikus, semmint történelmi értelemben értelmezik a Grálról szóló legendákat.

Margarita Torres spanyol történész és José Miguel Ortega del Rio művészettörténész A Grálok királyai című, múlt héten megjelent könyvében azt állította, hogy a léoni Szent Izidor-bazilikában a 11. század óta őrzött díszes kehely az, amelyből a legendák szerint Jézus az utolsó vacsorán ivott és amelybe Arimathiai József felfogta a vérét a keresztre feszítés után. Az ereklye körül az utóbbi napokban kialakult felhajtás miatt a székesegyház visszavonta kiállításáról a kupát, s egy másolattal helyettesítette.


Fotó: Europress Fotóügynökség

Az arannyal és drágakövekkel díszített ereklyéről mindeddig úgy vélték, hogy Kasztília 1037 és 1065 közötti királyának, I. (Nagy) Ferdinándnak a lányáé, Urracáé volt. A kairói Azhar Egyetem könyvtárában 2011-ben felfedezett két pergamen, valamint a Torresnek és kollegájának hároméves kutatása Jeruzsálemig és arra az eredményre vezetett, hogy a kasztíliai hercegnő kupája valójában az, amelyből Jézus ivott az utolsó vacsorán.

Romai kupát rejt a díszítés

Margarita Torres szerint a kehelynek csak a díszítés alatti része, egy achátból készült római kupa a legendás ereklye, amely hét évszázadon át pihent a Szent Sír-templomban Jeruzsálemben. Aztán ellopták, Kairóba, a Fátimida Kalifátusba, onnan pedig egy emírhez került az Ibériai-félszigetre, cserébe azért, hogy az emír élelmet küldött az 1054-ben éhínségtől sújtott Egyiptomba. Később az emír a béke jeleként felajánlotta Ferdinándnak, kora egyik leghatalmasabb keresztény uralkodójának az Ibériai-félszigeten. Dona Urraca volt az, akinek birtokában a kupa elnyerte jelenlegi formáját, miután az infánsnő ékszereiből származó drágakövekkel díszítették – mondta Torres.

Therese Martin azonban úgy véli: “Ha a kasztíliai királyi család azt hitte volna, hogy náluk van a Szent Grál, arról fennmaradtak volna dokumentumok a 11. század második feléből, amikor arannyal és drágakövekkel díszítették a kelyhet”. Martin ugyanakkor elismerte, hogy két kollegája kutatásai rávilágítottak olyan forrásokra, amelyek korábban elkerülték a szakértők figyelmét. Megjegyezte viszont: “Ha Urraca infánsnő azt is hitte, hogy birtokában van a Szent Grál, azt manapság már nehéz lenne alátámasztani”.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.